sort by: relevance title

results: 101

refine search results
/11
<< >>
  • Vízrajzi Évkönyv 1973. LXXVIII.kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1973. LXXVIII. kötet

    Az adatgyűjtő hálózat c. részben a betűrendes összeállítás az intézeti állomásokat, a vízügyi igazgatóságok és az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásait foglalja magában. A csapadékok, a léghőmérséklet alakulása, a napfénytartam, a szabad vízfelszín párolgási viszonyairól-, a jég- és gázlóviszonyokról, a belvízi elöntésekről közöl adatokat. A felszíni vizek fejezetben a napi vízállásadatokon kívül közöljük a fontosabb vízhozam görbéket, mederkeresztszelvényeket, és a jellemző mércékre vonatkozó vízállásgörbéket. A felszíni vízhőmérséklet jellemző értékeinek terjedelme változatlan maradt. A felszín alatti vizekre vonatkozó fejezetben a jellemző talajvíz állásadatok anyaga néhány kút észlelési adataival csökkent. A források vízhozam mérési adataira vonatkozó rész a kevesebb számú mérés miatt kisebb lett. a karsztvízszint alakulásáról néhány észlelőkút vízállásgörbéje tájékoztat. A hidrometeorológiai adatok c. fejezetben közölt térképek, ábrák és adatok az I. fejezetben leírt hidrometeorológiai jellemzés kiegészítéséül szolgálnak. (forrás: a Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 22. Tisza 6. kötet Geomorfológia,hidrológia,folyamszabályozás

    Vízrajzi Atlasz sorozat 22. Tisza 6. kötet Geomorfológia, hidrológia, folyamszabályozás

    A Tiszavölgy vízgazdálkodásának fejlesztése jelentős feladatokat ró a népgazdaság különböző ágaira és természetesen a vízügyre, annak szakágazataira is. A feladatok megoldásához korszerű alapadatokra, a korábbinál részletesebb információkra van szükség a folyóról, környezetéről és vízgyűjtőjéről egyaránt. Ez a kötet, mint a kiadvány 6. kötete, a vízrajzi felmérés eredményein túlmenően a teljes vízgyűjtőről, vízrendszerről ad áttekintő képet. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 22/6; Tisza; Geomorfológia, hidrológia, folyamszabályozás – Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 22. Tisza 1. kötet Déli országhatár-Csongrád

    Vízrajzi Atlasz sorozat 22. Tisza 1. kötet Déli országhatár-Csongrád

    A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Atlasz sorozatának most kiadásra kerülő 22/1-6. kötetei a Tisza ötödik vízrajzi felvételének adatait tartalmazzák. Az 1976-77-ben végrehajtott új Tisza-felvétel az eddigi munkálatokhoz viszonyítva megbízhatóbb alapokra épült. Korszerűsítették az elavult alappont-hálózatot, légi-fényképezést végeztek a helyszíni mérések csökkentésére, a készítendő vízrajzi térképek megbízhatóságának fokozására. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 22/1; Tisza-déli országhatár- Csongrád – Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 2004. CIX. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 2004. CIX. kötet

    Az Évkönyv szerkezete az 1996. évi adatokat tartalmazó, 101. kötettől kezdődően a korábbi kötetekhez viszonyítva lényegesen megváltozott. Az új szerkezetű Évkönyv nyomtatott része napi adatokat nem, csak havi és évi közép-, illetve szélső értékeket tartalmaz az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásaira, valamint a felszíni vízállás- és vízhozam-, a felszínközeli és a felszín alatti vízszint- és a forrásmérő hálózatra vonatkozóan. A vízrajzi törzshálózat napi adatai az Évkönyvhöz mellékelt CD-n találhatók az 1971-80, 1981-90, 1991-2000, illetve az 1971-2000 időszakok átlagos és szélső értékeinek statisztikai táblázataival együtt. A korábbi kötetektől - amelyekben a vízrajzi törzshálózat állomásainak csak kisebb része szerepelt - eltérően az évkönyvi adatközlés a 101. kötettől kezdődően minden törzsállomásra kiterjed. A könnyebb áttekintés céljából vízfajta szerint közreadjuk a vízügyi szervezet által üzemeltetett vízrajzi törzsállomások jegyzékét is, az állomások fontosabb törzsadatait, valamint a 2004-ben bekövetkezett változásokat. A CD-mellékleten a korábbi évkönyvekben nem közölt felszíni és felszín alatti vízminőségi és vízhasználati adatok is szerepelnek. A CD melléklet tartalmazza a Magyar Állami Földtani Intézet vízmegfigyelő kúthálózatának adatait is. Az Évkönyv térképmellékletei is megváltoztak: az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásai és a vízügyi kezelésű hidrometeorológiai állomások, a vízrajzi törzshálózatban szereplő vízmércék, a talajvíz kutak, mélyfúrású kutak és források, valamint a MÁFI figyelőkútjainak területi eloszlását 1:200 000 méretarányú részlet-térképek mutatják be a 102. kötettől kezdődően nem vízügyi igazgatóságonként, hanem országos EOTR szelvénybeosztás szerint. Az Évkönyv az egyes hálózatokról áttekintő térképeket is tartalma(hidrometeorológiai, a felszíni vizek vízállás-, vízhozam- és hordalékmérő, a felszíni vizek hőmérsékletmérő és jégjelentő állomásai, a felszínközeli vízszintészlelő hálózat, a felszín alatti vízszintészlelő hálózat a MÁFI hálózatával kiegészítve, a felszín alatti vízminőség-észlelő hálózat, vízhozammérő forrás hálózat). Az Évkönyv - ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve - a tárgyév csapadékainak és léghőmérsékleteinek alakulását, a párolgás néhány állomáson mért adatait, a nagyobb vízfolyások és tavak vízállásait, a vízfolyások fontosabb szelvényein átfolyt vízhozamok alakulását, a jégjárást és a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit, a gázlók előfordulását, a belvizek alakulását, a talaj-, a karszt- és a rétegvizek szintváltozásait és a forráshozamok alakulását bemutató, értékelő részt is tartalmaz. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1947. LII. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1947. LII. kötet

    Az Évkönyv beosztása és tartalma az előző évihez viszonyítva lényegében változatlan, csupán terjedelme növekedett néhány oldallal. A kötet vízjárási részében az eddiginél eggyel több vízmérce leolvasásait közöljük. Ezen kívül a vízmennyiség-mérések anyagának bővítése érdemel említést. Az előző Évkönyvhöz hasonlóan ismét elmaradt a vízzel borított területek kimutatása, mivel 1947-ben sem belvizek, sem árvizek nem öntöttek el számottevő termőterületeket. A talajviszonyokat tárgyaló fejezetben – amennyiben észlelési adatok rendelkezésünkre állottak – a kutak vízállásainak öt- és tízéves átlagait is közöljük. Az időjárási részben egyrészt az egyes fejezetek sorrendi elrendezésében történt némi változtatás, másrészt az anyag bővült a meteorológiai észlelési hálózat helyreállítása folytán. Ennek köszönhető, hogy ismét közölhetünk térképeket a nevezetesebb heves záporokról, illetve nagykiterjedésű országos esőkről. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1949. LIV. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1949. LIV. kötet

    A kötet vízjárási részében az egyes vízmércék részletes adatfeldolgozását kiegészítettük a tárgy év gyakorisági és tartóssági adatainak rajzbeli ábrázolásával. Ezeket vízhozam görbével együtt, piros színnel nyomtattuk. Ezenkívül a dunai gázlók mellett a tiszai gázlókról is közlünk kimutatást. Takarékosságból rövidebbre fogtuk a folyók vízjárásának leírását, mint hogy a vízállási görbék tüzetes vizsgálata a részletes leírást pótolhatja. Az időjárási rész a meteorológiai észlelési hálózat fokozatos helyreállítása folytán jelentősen bővült, annak ellenére, hogy az év és évszakok csapadékviszonyainak szokásos leírását megrövidítettük. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1950. LV. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1950. LV. kötet

    Az Évkönyv beosztása az előbbi kötethez viszonyítva változatlan, csupán tartalma bővült. A kötet vízjárási része az eddig is közölt vízmércék észlelési adatait tartalmazza az előző évivel azonos feldolgozásban. A vízhozamok és a talajvízszint észlelések anyagának terjedelme azonban jelentékenyen növekedett. A vízzel borított területekről nem közlünk kimutatást, minthogy 1950-ben a számottevő elöntések nem voltak. Az időjárás rész a meteorológiai észlelési hálózat fokozatos fejlődése folytán jelentősen bővült. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1952. LVII. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1952. LVII. kötet

    Az évkönyv adatanyagát jelentékeny mértékben kibővítettük s ennek következtében az anyag csoportosításában némi változtatást hajtottunk végre. A vízjárási anyagot három fejezetre osztottuk. Az év hidrológiai jellemzése a folyók vízjárásának összehasonlító adatokkal kibővített leírását meteorológiai megvilágításban tartalmazza, talajvízviszonyokra vonatkozó ismertetéssel kiegészítve. A felszíni vizekre vonatkozó anyagot rendszeres mérések eredményeiből szerkesztett vízhozam görbék alapján napi vízhozam adatoknak és azok tartósságának közlésével bővítettük ki. A felszín alatti vizek c. fejezetben a talajvízszint észlelési adatokon kívül a talajvízállási görbéket is közöljük az 1941-1952 évekre. Az időjárási rész anyaga az ötnapos és havi hő összegekkel, talajhőmérsékletre és napfénytartamra vonatkozó adatokkal bővült. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1954. LIX. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1954. LIX. kötet

    A Vízrajzi Évkönyv jelen kötetének adatanyagát az előző évihez képest bővítettük, de az anyag csoportosításában változás nem történt. Az év hidrológiai jellemzése a folyók vízjárásának, jég- és gázlóviszonyainak, továbbá a talajvízjárásnak általános ismertetésén kívül a rendkívüli évnek megfelelően ismét tartalmazza az árvízi és belvízi adatokat. A felszíni vizek fejezetében az írott vízhozam görbék számát tovább növeltük és ez évben hordalékhozam adatok közlését is megkezdtük. A felszín alatti vizekre vonatkozó anyagot további talajvízszin észlelési és forráshozam adatok közlésével bővítettük. Az időjárási részben az ötnapos és havi középhőmérsékleti adatok grafikus ábrázolását különválasztottuk és így a szélsőséges értékeket is feltüntettük. Újonnan felvett állomások észlelési adataival jelentősen bővült a havi és évi csapadékösszegek anyaga is. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)

  • Vízrajzi Évkönyv 1956. LXI. kötet

    Vízrajzi Évkönyv 1956. LXI. kötet

    Az év hidrológiai jellemzése a folyók vízjárásának, jég – és gázlóviszonyainak , továbbá a talajvízjárásnak általános ismertetésén kívül tartalmaz adatokat a belvízi elöntésekről és a rendkívüli évnek megfelelően tárgyalja a dunai jeges árvizet. A felszíni vizek fejezetében a dunaföldvári vízmércéhez tartozó mederszelvénynek és írott vízhozam görbének közlésével az anyagot bővítették s több vízhozam görbét további mérések eredménye alapján javítottak. A felszín alatti vizekre vonatkozó anyagot további talajvízszint észlelési adatok közlésével jelentékenyen bővítették. Az időjárási rész néhány állomás hiányos észlelési anyagának elhagyása miatt terjedelmében csökkent, beosztásában azonban változatlan maradt. (forrás: Vízrajzi Évkönyv-Előszó)

/11
<< >>