sort by: relevance title

results: 37252

refine search results
/3726
<< >>
  • 770985_lead

    Sümeg

    image

    képes levelezőlap

    Sümeg nevezetességeit bemutató színes képes levelezőlap.Lila keretben az első fotón a vár egy részlete és a Püspöki Palota,a második fotón a Sümegi Urunk Mennnybemenetele Plébániatemplom,a harmadik képen pedig a Kisfaludy Étterem és Vendégház előtte a Ramassetter szoborral. Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya.

  • 766442_lead

    Sümeg

    image

    képes levelezőlap

    A színes képes levelező lapon Sümeg város nevezetességei láthatók: a Sümegi vár részlete,a Püspöki Palota ,Kisfaludy Sándor szülőháza,valamint a város nagy szülöttének Ramassetter Vincének egész alakos szobra, Istók János szobrászművész alkotása. A fotókat Kormos Péter készítette. Az MTI Fotó Stúdiója adta ki. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt. Kisfaludy Sándor szülőháza,ma Kisfaludy Sándor Emlékház, előtte Városi Múzeum. Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 766450_lead

    Csabrendek

    image

    képes levelezőlap

    A képes levelezőlapon Csabrendek nagyközség jellegzetes épületei,montázsként összeszerkesztve. Első fotó - falurészlet, második fotó - templombelső, harmadik kép - községház, negyedik kép - Fekete-kastély. A Bakony utolsó nyúlványa, a sokak által csak Csúcsoshegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A falu nagy része kisebb-nagyobb kiemelkedéseken terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-északnyugat irányban sík vidék fekszik. Közlekedési szempontból viszonylag előnyös helyzetben van a település, amelynek központján a 7324-es út húzódik végig. Ez az út a 8-as főút devecseri és a 84-es főút sümegi szakaszát köti össze: a Sopron térségét a Balatonnal összekapcsoló 84-es út keresztezése mindössze 4 kilométerre van a településtől, a 8-as főút a központtól 16,5 kilométerre húzódik. A község északi határában ágazik még ki az előbbi útból a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas megyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik A településnek a központjától keletre több külterületi településrésze is van, ezek távolsági sorrendben az alábbiak: Csabpuszta, Kistárkánypuszta, Nagytárkánypuszta és Darvastó. A falu felől ezek csak önkormányzati, mezőgazdasági úton érhetők el; Darvastó és Nagytárkánypuszta településekre viszont öt számjegyű országos közút is vezet (73 158-as számozással), de az a központtól távol húzódik: a Nyirádot Sümeggel összekötő 7321-es útból ágazik ki. Csabrendek szomszédos települései: Sümeg, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő és Szentimrefalva. A 15-20 kilométeres körzetben több város is található: Sümeg mellett Devecser, Ajka és Tapolca. Közelében folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója. Története Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője. A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították. 1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad. 1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen. A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át. A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont. Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították. A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek. Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája. Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária. Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta. A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült. 1977. április 1-én a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is. Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves.

  • 766449_lead

    Zalagyömörő

    image

    fénykép

    A színes képen Zalagyömörő község nevezetességei láthatóak.A római katolikus templom főoltára,az 1848-as hősi emlékmű,a II. világháború hősi halottainak emlékére állított emlékmű és a római katolikus templom fotója. Zalagyömörő Sümeg vonzáskörzetében, a város északnyugati szomszédjában lévő, a Balaton térségét Sopronnal összekötő 84-es főút mentén elhelyezkedő község. Belterületén csak a 7329-es út húzódik végig. Zalagyömörő nevét 1423-ban említette először oklevél Vggyemerew (Ukkgyömörő) néven. 1424-ben Gemere, 1480-ban Gyemerew néven írták. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor kisnemesek lakták. 1720-ban is nemesi kiváltságokat élvezett egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig. 1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez.

  • 748007_lead

    Sümeg Maulbertsch freskó

    image

    "A pásztorok imádása" c. oltárkép

    Sümeg, római katolikus templom.Maulbertsch (1724-1796) "A pásztorok imádása" című oltárképe.Dobos Lajos fotója alapján készült képes levelezőlap. A NAPKELETI BÖLCSEK (A déli fal második oltárképe.) Ünnepélyes hangulatú, szokatlan színhatású kép, amelyben a világos színek a fényhatás révén újszerű árnyalatokat hoznak létre. Középen a kedves, szelíd arcú Mária ölében ül a kis Jézus, akit a Háromkirályok hódolattal imádnak. A hermelin palástba öltözött öreg király térdre borulva a kisded felé hajol. A kis Jézus félénken cirógatja meg az öreg ősz szakállát, s máris anyjához húzódik. A király hódolata, karjának mozdulatával is kifejezésre jut. Mögötte két barokk ruhába öltözött apródja hozza ajándékát. Az arany szelencét kinyitva kíváncsian szemlélik a benne lévő kincseket. Az előtér baloldalán a fél térdre ereszkedett néger király várja füstölővel a kezében, hogy reá kerüljön a sor. Színes ruháján szokatlan színhatásokat ad a tükröző megvilágítás. (Az öreg Király választékos pompájával szemben ez a keleti tarkaság benyomását kelti.) Mária, az öreg király és a néger király alakja háromszög kompozícióban van elhelyezve. A jelenet a betlehemi csillag fénye révén színes, újszerű fényhatásúvá lesz. A királyok pompás, arannyal átszőtt ruháin, a világos színű selymen és a fehér patyolaton visszaverődő fényből nagyszerű színharmóniákat alakít ki a művész. A harmadik király a jobboldalon a lépcsőre térdel. Összetett kezű nyugodt alakja a szemlélődő hódolat kifejezése. Előtte van ajándékos szelencéje a mirhával. (A mirha a keserves szenvedések elviselésének jelképe.) Mária mögött Szent József alakja, aki csendesen szemléli az eseményeket. A háttérben romos klasszikus oszlop lábazata látszik, ettől balra pedig lilás, ködös kusza rajzú háttér. A faragott kövekből álló fal előtt lezajló jelenetet csak tüzetes vizsgálódás után vesszük észre. A chronográphica utalása alapján a betlehemi gyermekgyilkosság jelenetének látomásszerű ábrázolása ez. Vérfagyasztó forgatagban látjuk az öldöklő katonákat, amint az anyák kezéből csecsemőiket kiragadják és kegyetlenül halomra gyilkolják. A Háromkirályok hódolatával és imádásával szemben megdöbbentő ellentét ez, a pusztítás disszonanciája. A kép felső zónájában rozsdaszínű felhők között tör be a jelenetet megvilágító csillag fénye. Körülötte puttók röpködnek. Szokatlanul gazdag színezésű kép. A hit a gyermeki bizalom hódolata az újszülött Messiás előtt. A színek mesebeli ragyogása érzékelteti, hogy a világ pompája, gazdagsága, csakúgy, mint a nap-keleti bölcsek tudása és műveltsége hódol a betlehemi jászol előtt. Forrás: Dr. ZÖLDY PÁL és a Maulbertsch freskók szerkesztette: EGERSZEGI FERENC; Sümegi írások 11. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • 766448_lead

    Sümeg,római katolikus templom

    image

    Maulbersch "Jézus születése" c. oltárképe (1757-1758)

    Sümeg,római katolikus templom F.Anton Maulbertsch freskója. A déli fal első oltárképe képeslapon. KARÁCSONY "Meleghangú,közvetlen jelenet tárul elénk az első oltárképről. Pásztorok imádják a megszületett Kisjézust. Mária bájos alakja,mint a rokokó női eszmény megtestesítője jelenik meg. Gyengéd mozdulattal mutat a Kisdedre. A bepólyázott kis Jézus az újszülött tehetetlenségével fekszik a jászolban. A szúrós szalma ridegségét a ráterített csipketerítő enyhíti. A Gyermek alakjából ragyogó fény árad,s ez az egész képet különös meleg színekbe öltözteti. Ez a festői ötlet adja meg a módot arra,hogy a művész a fényhatásokat a következőkben is minél jobban kiaknázza. Máriával szemben a pásztorok csoportját látjuk a nagy sietésben kimerulten,a meglepetés megtorpanásában, a látottakon álmélkodva. Szemükben az egyszerű ember gyermeki öröme csillog. A kis csoport a maga mozdulatlanságában csupa lendület,csupa félbe maradt mozgás. Az arcok kifejezése, a kezek tartása,az ujjak mozdulata beszél a túláradó érzésekről. A háttérben elhagyott, düledező istálló részei látszanak. Mária mögött Szent József áll,jobbjában virágzó ágat tart,baljával a kép szélén lévő sajtot hozó férfira mutata. Ez ajándékot hozva szintén a pásztorok csoportjához tartozik,de öltözete,megvilágítása és beállítása miatt más értelmezést is kell neki tulajdonítani.Ruhája sem olyan ,mint a pásztoroké,a megvilágítást sem a kis Jézustól kapja,mint a kép többi alakja;nem is a jászol felé fordul, hanem mintha a néző véleményét kutatná. Valószínű,hogy Maulberrtsch (második) önarcképével állunk szemben,mivel az arc nagyon hasonlít a kóruson lévő,köztudottan Maulbertsch képhez.(Első önarckép.) A kép felső zónájában felhők között az Istent dicsérő angyalok csoportját látjuk.Őket is a Kisded fénye világítja meg. A középső angyal kezében feliratos szalag ,rajta két egymásra írt szöveg. A nagybetűs felirat:GLÓRIA IN EXCELSIS DEO"(Dicsőség a magasságban Istennek);míg a fölé festettt szöveg:"Ecce evangelizo vobis gaudium magnum,quia natus est hodie Salvátor". (Íme nagy örömet hirdetek nektek,mert ma születettt a Megváltó.) A kép előterében, deres jászolban lévő ócska szalmán egy másik lárvaszerűen ábrázolt kisded szunnyad.Mezítelen testét marha és szamár melengeti leheletével.Körülötte minden elhagyott,és a két állaton kívül senki nem figyel rá. A képnek ezen a részém a következő felírást találjuk (chonografica?): "Jacet in praesepio,sed in coelis sine fine regnat Omnipotens". (A jászolban fekszik,de az égben vég nélkül uralkodik a Mindenható). Ez a kisded nem a kis Jézustól kapja a fényt,mint a melengető állatok,a test azonban még sincs árnyékban. Ebben a második kisded képében egy második kis Jézust ábrázol a festő. Szokatlan két kis Jézus ábrázolása egy képen. Az utóbbi didergő Kisdedről a mellette lévő állatokon kívül senki nem vesz tudomást; ugyanakkor a kompozíció egységében szervesen részt vesz,de az ott zajló eseményekbe már nem kapcsolódik be. A képnek erre a kettősségére két magyarázatot is találhatunk. Az első,a vizuális a szembetűnőbb. A képen három zóna van. A felsőben a tiszta szellemek az angyalok;a középsőbenaz ember (test-lélek; az alsóban az egyéb élőlények (állatok) hódolatt látjuk az újszülött előtt. A második,mélyebb értelmezést a karácsony liturgiájában találjuk,a három egymást követő mise evangéliumában. (ezt segítik a képen látható feliratok is.) Az éjféli mise glóriájában az istendicsérő angyalok hirdetik a megváltó megszületését. (Luk.2.1-14.); a reggeli (pásztorok)miséjének evangéliuma az előzőnek a folytatatása,mely szerint az angyali szóra a pásztorok felkersik az újszülött megváltót (Luk.2.15-20); míg a karácsony 3. miséjének evangéliuma az alsó zóna képét magyarázzza: "...a világ nem ismerte meg őt.Tulajdonába jött és övéi nem fogadták be őt."(Ján.1.1.-14.) Az is bizonyos,hogy e hármas beosztás,ami a karácsony liturgiájából származik,nem a festő elgondolása volt,hanem mélyebb teológiai meggondolást igénylő szemléletre utal. Ez ismét csak Biró püspök közvetlen befolyásáról tanúskodik." Forrás:Dr. Zöldy Pál és a Maulbetsch freskók; Sümegi írások 11. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • Csatorna építés

    Szolnok

    image

    Csatornaépítés

    Szolnok város 900 éves jubileumának tiszteletére rendezett fotókiállítás anyagának képei, melyeket a Tiszamenti Vegyiművek fotószakkörének tagjai készítettek. A fotó címe: Csatorna építés

  • Pirit pörkölő szárító etázs

    Tiszamenti Vegyiművek

    image

    Pirit pörkölő szárító etázs

    A kép a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Vállalatnál készült.

  • B üzem generáljavítása II.

    Tiszamenti Vegyiművek

    image

    B üzem generáljavítása, II.

    A képen a Tiszamenti Vegyiművek Vállalat "B" üzemének generáljavítása látható.

  • B üzemi rekonstrukció

    Tiszamenti Vegyiművek

    image

    B üzemi rekonstrukció

    A Tiszamenti Vegyiművek Vállalat "B" üzemének rekonstrukciós munkáinak egyike. A képen a ködszűrő szerelése látható.

/3726
<< >>