sort by: relevance title

results: 614

refine search results
/62
<< >>
  • Fogadalmi templom

    Fogadalmi templom

    Szeged, Fogadalmi templom. Hátlapon 10 sorban mosószer reklám szöveg.

  • Athenaeum 1885

    Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évforulója : 1885. november 29

  • VF_33564

    Sipos Halászkert

    Az alapító, Sipos Ferenc kiskocsmája a Martinovics téren volt, ahol öccse, Sipos Károly mellette tanulta a mesterséget. Amikor a népszerűségük miatt kinőtték a kiskocsmát, Sipos Károly 1925-ben megnyitotta a Kőbányai Halászkertet a Belső Jászberényi út 43-ban. Károly a közeli Kispest vendéglősétől, a Gödör tulajdonosától tanulta meg, hogy a városok belsejében is kedvelt lehet egy hal-vendéglő. Egy hajdani hirdetés szerint „ózondús levegőjű kerthelyisége árnyas fáival az úri társaságok kedvenc szórakozó helye” volt. Minden nap friss halászlét és túrós csuszát is hirdettek, csütörtökönként pedig nyársonsült készült a kertben – a vendégek előtt, biztosan jócskán ingerelve az arra járók szagló-szerveit. Sipos úr a szálkanélküli halászlé készítését is a kispesti vendéglősöktől tanulta és vitte át Óbudára. A Sipos kert ugyanis 1930-ban megszűnt Kőbányán, mert elköltözött Óbudára. A Lajos utca 46. szám alatt nagyon régóta működött kocsma. Első tulajdonosa Milacher Imre volt, aki üzletét 1883-ban nyitotta meg. Milacher Rozália 1885-től kezdődően vezette tovább a kocsmát. Ő feltehetően az előző tulajdonos leánya volt. Valószínűleg nemsokára férjhez ment és a kocsmát ettől kezdve özv. Milacher Imréné vezette. Milacherék további sorsáról nem tudunk, de üzletüket a következő tulajdonos, Sipos Károly szinte világhírűvé avatta. Sipos Károly 1880-ban született Nagykárolyban. Tanulmányait 1896-ban fejezte be és először vidéki városokban dolgozott, majd 1910-ben Budapestre költözött. Feleségül vette Hess Annát, aki régi vendéglős családból, az ismert Maloschik famíliából származott. Óbudán a 30-as évek rengeteg vendéglője és kiskocsmája mellett, nehezen indult be az üzlet, de a remek ételek, a jó hangulat és a sramli zene hamarosan egész Budapestről csábította a vendégeket. Sipos úr felújította az épületet, a kocsi-beállásra szolgáló nagykaput is megnyitotta a vendégek előtt, így rögtön a kerthelyiségbe jöhettek az emberek. Ahol a legszembetűnőbb a kert közepén álló szokatlanul nagy akvárium volt, tele élő halakkal. Amit a vendégek kiszemeltek, az hamarosan a tányérjukra került, miközben egy-két liter jó balatoni és Eger vidéki borral vészelték át a várakozási időt. A legközelebbi Duna-partnál egy kis uszályban várakoztatták a friss halakat. A közeli Duna parton hamarosan nyitottak egy kerthelyiséget, amely nagyjából a mai Dereglye utca végénél, a vízparton lehetett, kilátással a Margit szigetre. Itt volt a kikötőstég is, ahol megálltak a Dunán közlekedő hajók, és hétvégeken ontották a halászlére éhes városlakókat. Sipos úr az érkező kirándulókat azonnal becsábította (a remek halászlé-illatokkal) a vendéglőbe, mielőtt még „szétszélednének” a sok egyéb vendéglő felé. Nagyon sokat költöttek hirdetésekre, így az üzlet egyre jobban ment. Sípos Károly felkérést kapott egy hegyvidéki étterem vezetésére is. A Zugligetben bérelt vendéglő közel volt a villamos végállomáshoz, és 1939-ben már híressé is vált – akkoriban a hétvégeken még zengett a Buda környéki hegyvidék a kirándulók tömegétől. A háború kitörése miatt azonban a forgalom gyengébb lett, így Sipos úr már nem tudta folytatni a saját autójával a napi ingázást Óbuda és Zugliget között – a hegyi éttermét továbbadta. Óbudán azonban nem csökkent a forgalom, folyamatosan bővítették az üzletet (a házban lévő kis lakások megszüntetésével), sőt egyre több külföldi vendég is látni akarta Óbuda gyöngyszemét és kóstolni a híres halászlét, túrós csuszával. Megjelentek tehát a vendéglőről olyan képeslapok is, amelyeken a magyar mellett német felirat is volt. Sipos Károly 1942-ben sajnos 62 évesen meghalt. Az éttermet ezután felesége vezette egy évig, amikor férjhez ment Kugler Ferenchez, akinek nevére került az üzlet. Néhány képeslap hátoldalán is szerepel, hogy Tul: Kugler Ferenc. Egy év múlva a halászkert továbbra is Sipos néven üzemelt. Óbuda rekonstrukciója során tervbe vették a Lajos utca egy részének lebontását a Bécsi útig, hogy ide is házgyári lakótelepet építsenek. Egyetlen helyen akarták megőrizni a régi hangulatot - a Fő-téren és környékén -, mint egy rezervátumot. Csak a Sipost akarták megtartani, ezért Új Sipos néven a vendéglőt a Fő térre mentették át. Az Óbuda-Újlak revitalizáció 1981-ben, majd 1987-ben keletkezett rendezési tervei még az épület lebontásával számoltak, így az akkori tulajdonos – a név megmentése érdekében – az óbudai Fő téren lévő földszintes épületbe tette át a Halászkertet. Hosszas viták után azonban az 1992-es rendezési terv már a megmaradást engedte. Óbudán ekkor két Sipos lett: a Lajos utcai „Régi”, a Fő-téri az „Új”. A Régi Sipos viszont 2014-ben bezárt. (www.melyenszanto.blog.hu/2016/12/14/obuda_kifogyhatatlan_vendeglos_emlekei és www.egykor.hu)

  • VF_36231

    Budapest Császár Gyógyfürdő és Szálloda

    A korai, csak nyári használatra alkalmas „dunafürdők” után az első téli-nyári, azaz épített uszoda 1896-ban a Rudas volt, majd közvetlenül utána második a Császár-uszoda („Csaszi”). A főként gyógyászati felhasználású Császár-fürdő mellett létesült a nyitott férfi medence és 1920-ban már a termálvizes, fedett női medence is. Átalakítással 1926-ban építik meg az ötven méteres nyitott versenymedencét, éppen az utolsó pillanatokban ahhoz, hogy az első európai uszóbajnokságot megrendezhessük. A lépcsőzetes napozó a versenyek lelátójaként szolgált, ma már nem létezik. Ekkortájt a létesítmény hivatalos neve: stranduszoda. 1969-76 között a szomszédos lebombázott ház telkével bővítve a területet, fedett-nyitható tetős medencével bővül (és lesz: Császár-Komjádi Sportuszoda). A sportrendezvényeken 1800 fő befogadására alkalmas létesítmény terveit az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat készítette el 1968 és 1969 között. A tervezők: Kelecsényi Zoltán vezető tervező és dr. Fernezelyi Sándorné született Preisich Katalin építész, a konstruktőr, szerkezettervező mérnök dr. Fernezelyi Sándor vezető statikus tervező voltak. Jellegzetessége a 40 méter fesztávolságú nyitható tetőszerkezet. A már a török korban közkedvelt Császár fürdő jelenleg is látható. Azonban már korábban is szükség lehetett a fürdőt hosszabb kúrára látogatók elszállásolására, azért épült 1820 körül az egyszerű harmóniájával gyönyörű klasszicista Császárfürdő szálloda a Frankel Leó út (akkor Hauptstrasse, azaz Főutca) túlsó, domb felőli oldalán. A Hild József által tervezett épületei az 1841-44 közötti időből származnak. Ezekhez csatlakozik a fürdőnek az a Frankel Leó utcai szárnya, ami 1860-ban épült, és napjainkban Császár Szálló néven működik.

  • VF_26775

    Budapest Császár Gyógyfürdő és Szálloda

    Garden Restaurant

  • VF_30695

    Budapest Császár Gyógyfürdő és Szálloda

    Restaurant

  • VF_34717

    Budapest Császár Gyógyfürdő és Szálloda

    Garden Restaurant

  • VF_34_055

    A zugligeti Disznófő vendéglő fényképe, Budapest, 1906 körül

    A zugligeti Disznófő vendéglő épületének és kerthelyiségének fényképe. (Forrás: Eperjessy István: Zugliget és Vidéke. Athenaeum, (1906 körül) Budapest. Kép: 26. o., leírás: 30. o.)

  • VF_2012_43_1

    Hotel Britannia Radisson Blu Béke

    Wine cellar in Hotel Britannia

  • VF_2008_23_1

    Hotel Britannia Radisson Blu Béke

    Hotel & Garage Britannia

/62
<< >>