sort by: relevance title

results: 647

refine search results
/65
<< >>
  • Fogadalmi templom

    Fogadalmi templom

    Szeged, Fogadalmi templom. Hátlapon 10 sorban mosószer reklám szöveg.

  • Athenaeum 1885

    Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évforulója : 1885. november 29

  • KD_1973_384_1_24

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG, számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG fekete nyomatú, fekvő tájolású reklám számolócédulája, reklámszöveggel, a hátoldalon AZ EST fejlécével. "Hirdetéseinek legnagyobb nyilvánossága a PESTI NAPLÓ-ban van." A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/ Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • KD_1973_384_1_26

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG, számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG fekete nyomatú reklám számolócédulája, kedvezmény hirdetésével ("1500=2000 korona MIÉRT? MERT!"), a hátoldalon a PESTI NAPLÓ fejlécével. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/ Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • KD_1973_384_1_11

    AZ EST, folyóirat, számolócédula

    AZ EST fekete nyomatú reklám számolócédulája, reklámversikével, a hátoldalon a fejlécben szintén a név és reklámversike kicsiben. "Ne légy rest, Keresd A százezrest, Melyet útnak indított AZ EST" Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • KD_1973_384_1_15

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG, számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG fekete nyomatú reklám számolócédulája, kedvezmény hirdetésével, a hátoldalon a PESTI NAPLÓ fejlécével. "Elolvasás uán még 500 koronát ér AZ EST és a MAGYARORSZÁG. Mindenre beváltják" A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/ Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • KD_1973_384_1_17

    PESTI NAPLÓ / MAGYARORSZÁG, számolócédula

    PESTI NAPLÓ / MAGYARORSZÁG fekete nyomatú reklám számolócédulája, részlet a PESTI NAPLÓBÓL a nemzetközi devizaárfolyamok feltüntetésével, a hátoldalon a MAGYARORSZÁG fejléce látható. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/

  • KD_1973_384_1_20

    PESTI NAPLÓ /AZ EST, számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST fekete nyomatú reklám számolócédulája, kedvezmény hirdetésével ("4 X 1 = 5"), a hátoldalon a PESTI NAPLÓ fejlécével. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/ Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/ A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.

  • KD_1970_290_21_4

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG, számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG fekete nyomatú reklám számolócédulája, reklámszöveggel, a hátoldalon MAGYARORSZÁG fejléccel. "Reggel, délben, este hirdethet a PESTI NAPLÓ, AZ EST, MAGYARORSZÁG napilapokban" A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/ Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • KD_1978_172_1_5

    Nikotex, reklám, számolócédula

    NIKOTEX színes reklám számolócédulája, egy dohányzó nő és a termékek ábrázolásával, reklámszöveggel. A kiadványt az ATHENAEUM nyomda készítette. A budapesti székhelyű Nikotex Rt.-t 1930. április 1-jével alakította meg 200.000 Pengő alaptőkével a Magyar Királyi Dohányjövedéki Központi Igazgatóság. Az államosítás után a Nikotex Rt. 1949-ben megszűnt, illetve beleolvadt a Lágymányosi Dohánygyárba. (madosz.hu/article/view?id=626) A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.

/65
<< >>