sort by: relevance title

results: 35143

refine search results
/3515
<< >>
  • KD_1982_264_1_177

    Original Melitta, kávéfilterpapír, árucímke

    image
    qualifiedcontent

    Címkegyűjtemény. Keményfedél kötve. Különféle csokoládé, ital, piperecikkek, dohány stb. címkék (hazai és forgalmazott külföldi) beragasztva füzetbe, egy oldalon elhelyezve. A KD_1982_264_1 leltárszámú album része. Különféle hazai és külföldi csokoládé-, ital-, pipere- és dohányáruk címkegyűjteménye lapokra ragasztva, keményfedeles albumba kötve. A dátumok a leltárkönyv alapján. "Original Melitta" feliratú csomagolóanyag ollóval kivágott része, védjeggyel. Kávéfilterpapír, a drezdai Bentz cég gyártmánya volt. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában lévő, Hannovertől nyugatra fekvő városban működő, kávé és kávéfőzéssel kapcsolatos termékeket gyártó cég ma is működik. A vállalatot a névadó Melitta Bentz (1873-1950) alapította 1908-ban. Legsikeresebb terméküket, a világ első kávéfilterét, egy sárgaréz és egy papírlap segítségével fejlesztette ki. A családi vállalkozásként induló, mára nemzetközi céggé fejlődött vállalat Melitta Group KG néven működik (2019). A vállalat 1929-ben költözött át Drezdából Kelet-Vesztfáliába, Mindenbe (miután Drezdában nem találtak megfelelő ingatlant). Forrás: https://www.melitta-group.com/historie_en.html (letöltve: 2020.11.12.)

  • KD_2016_283_1

    MKVM karácsonyi reklám-képeslap, fénykép

    image
    qualifiedcontent

    Reklámfotó, képeslap, színes fotó. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum reklám képeslapja, amin a Dreher hagyatékból való karácsonyi díszek láthatóak a századforduló idejéből. Fotó: Nagy Géza

  • VF_68_143_2_02

    A nagycenki Széchenyi-kastély könyvtárának legrégibb exlibrise/Széchenyi vázlatai a Lánchídhoz

    image
    qualifiedcontent

    A felső kivágott képen látható a Nagycenki Széchenyi-kastély könyvtárának falán lévő legrégibb exlibrise, XVIII. századi fametszet. Az alsó kép-kivágás Széchenyi egypilléres és kétpilléres híd-vázlatai a tervezett Lánchídhoz.

  • VF_41_439

    A Gundel étterem két pincére, Budapest, 1960-as -70-es évek

    image
    qualifiedcontent

    A fényképen a Gundel étterem két fiatal pincére látható a terített asztal mellett. Budapest, 1960-as -70-es évek

  • VF_34_620

    Gresham étterem belső tere, Budapest, 1979

    image
    qualifiedcontent

    Gresham étterem belső tere, terített asztalokkal, kazettás mennyezete csillárokkal, Budapest, 1979

  • VF_1607

    Hidegkonyhai és cukrászati bemutató Szlovákiában

    image
    qualifiedcontent

    Hidegkonyhai és cukrászati bemutató Szlovákiában, Kassán. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa.

  • VF_5711

    Vadászati Világkiállítás, Budapest 1971.

    image
    qualifiedcontent

    Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A résztvevők között volt Fülöp edinburghi herceg, tiszteletére készítette a hidegtálat Gróf Nándor.

  • VF_37_220

    Ábrahámhegy, Tar-féle penzió, 1930 körül

    image
    qualifiedcontent

    A képeslapról készített fotón, Ábrahám látképe tekinthető meg, a Tar-féle penzióval. Ábrahámhegy a Balaton északi partján, a Badacsonyhoz közel fekszik. A környező hegyek által védett völgye és öble miatt, kedvelt üdülőhellyé vált az idők során.

  • VF_ 41_750

    Üzleti cégér, "a Menyasszonyhoz" címzett divatáru-kereskedés

    image
    qualifiedcontent

    Fotó, a váci "a Menyasszonyhoz" címzett divatáru-kereskedés festett cégéréről. A textilkereskedés /Meiszner cég cégére, a festmény egy fátyolos menyasszonyt ábrázol, háttérben Vác főterével és templomával. A kapu melletti kirakatban volt, az államosítás után a padlásra került. A festő neve: Santhó Miklós (szignó). A bádog alapú, fakeretes festmény ovális keretben van, melyet gipsz díszítéssel láttak el. Forrás: https://library.hungaricana.hu (Hozzáférés időpontja: 2021.01.11.)

  • VF_30_834

    Áldássy Ignácz, az Arany Sas különc vendége, fotó

    image
    qualifiedcontent

    Áldássy Ignácz, az Arany Sas különc vendége. Adatok a leltárkönyv alapján. Áldássy Ignácz (1797/8–1889) portréja, aki a leírások szerint 49 évig lakott a Hatvani és Újvilág (ma Kossuth Lajos és Semmelweis) utcák sarkán lévő Arany Sas fogadóban (a kép a Pilvax-hagyaték része). A korabeli tudósítások szerint Áldássy – a Törökkanizsa melletti Szanád falva nemes ura (egykori Torontál megye) – 1840-től (Magyar Elek gasztronómiai szakíró, újságíró szerint 1938-tól) haláláig 1889. szeptember 6-ig lakott az Arany Sas fogadóban. (Krappel/Kreppel Ignácz bajai kereskedő és unokája János 1797-ben nyertek magyar nemességet, 1800-ban pedig Szanádi előnevet. A család Torontál vármegyében telepedett le.) A 19. századi Pest legkülönösebb szállóvendége, teljesen elzárkózott környezetétől, ritkán hagyta el a fogadót és még ritkábban fogadott vendéget. A szálló két egybenyíló szobájában élte végig életét. Magyar Elek szerint kezdetben még le-lejárt a többi vendéggel ebédelni. Később már csak Rudolffal, a főpincérrel vitetett föl magának linzertortát, krumplisalátát és fehércukrot, nap nap után. Az Arany Sas fogadó remetéje a beszámolók szerint senkivel nem beszélt és a fogadós Wimmer Antallal is csak annyit társalgott, amennyit feltétlenül szükségesnek ítélt. Könyveket nem olvasott, újságokat nem kért magához, csak annyiból lehetett tudni, hogy még él, hogy a reggelit, az ebédet és a vacsorát elfogyasztotta, valamint az általa egész nap elpöfékelt szivarok füstje utalt jelenlétére. Állítólag utoljára 1849 májusában hajtatott ki a városba, belecsöppenve Pest városának Heinrich Hentzi budai várparancsnok általi lövetésébe. Szerencsésen végződött kalandja után, többé nem hagyta el szállását. Ritkán fogadott vendégei egyike, a szálló különc vendégének történetére kíváncsi Jókai Mór volt. Alakját mégis Krúdy Gyula örökítette meg az Álarcos hölgyben. Források: Reiszig Ede dr.: Bács-Bodrog vármegye nemesi családai, in: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai, 1909; Kempelen Béla: Magyar nemesi családok I.,1911; N. Kósa Judit: A szivarozó remete, http://nol.hu/kultura/a-szivarozo-remete-1524627 (hozzáférés: 2021.01.07.); Nemzet, 1889. szeptember 07.; Pesti Napló esti kiadás, 1889. szeptember 17.; Budapesti Hírlap, 1889. szeptember 07.

/3515
<< >>