Róth Miksa (szül.: Roth Miksa József Pest, 1865. december 26. – Budapest, 1944. június 14.) üvegfestő- és mozaikművész látványterve.

A fényképen a Pilvax Szalon pultja látható. A budapesti belváros ikonikus pontja, a 60-as években nappal eszpresszóként, éjjel bárként üzemelt. A felvételen jól megfigyelhető a presszó az italválasztéka, és a kiszolgálóhölgyek munkahelyi viselete.

Török kávézó és étterem.

A Gerbeaud csokoládégyár belső tere munka közben, fénykép.

ALABÁRDOS ÉTTEREM "A copfstílusú Béró-ház Szeged első kétemeletes épülete, 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. Lépcsőházának klasszicizáló kovácsoltvas rácsa 1826-ban készült, díszkapuját Meszlényi János munkája 1968-ból. Földszintjén, belső udvarában és a szomszédos épület dongaboltozatos termeiben az Alabárdos étterem, Szeged egyik legrégibb tradicionális magyar étterme üzemel. 1967. július 01-én esti órákban nyitotta meg kapuját az Alabárdos Étterem, a patinás és korabeli szemmel nézve osztályon felüli vendéglátó egység. Majd ezt követően július 2-án a minőségi borkóstoló hely, a Borozó. Itt kínálták a mai napig híres zsíros kenyeret. Mi a mai tulajdonosok 2015. novemberében vettük át a patinás éttermet. Tervünk, hogy vissza hozzuk az egykor szebb napokat látott étterem miliőjét, hangulatát és egy elegáns éttermet tudjunk prezentálni, minőségi, részben saját alapanyagból álló ételeket biztosítva a Szegedi illetve a Szegedre utazó vendégeknek, turistáknak." (www.alabardosszeged.hu)

"A vendégfogadótól a szállodáig" című állandó kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 1979-1982. A fotón a kiállítás egyik részlete látható egy portáspult kulcsrekesszel.

Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló. 1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek. A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok készítette. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. készítette. Hajós Alfréd emlékét tábla őrzi a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt. A szállodát 1976-ban egy építészetileg igénytelen, - leginkább panelépületre hasonlító - új szárnnyal bővítették. Megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz és a városképhez sem. Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színház igazgató. A második világháború vége felé dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek is itt laktak, mint a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjai. Ez második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok. Később vendégeskedett az Aranybikában Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is.

Szállodai kulcsszekrény Hajdúszoboszlón.

A képen a Párizsi Nagy Áruház árjegyzéke látható, az egykori üzlet belsejével. XVII. évfolyam, 1913 január 1.-i ingyen mutatványszám. Az eredeti árjegyzéket a múzeum kereskedelmi dokumentációs gyűjteményében őrizzük.

Biztosítási és Önsegélyező Csoport reklám képeslapja.