sort by: relevance title

results: 13665

refine search results
/1367
<< >>
  • 2020.5.35._lead

    Piros, szív alakú pecséttel ellátott, szalagra fűzött borítékokat a csőrükben szállító fehér galambokat ábrázoló, rajzolt képeslap.

    Piros, szív alakú pecséttel ellátott, szalagra fűzött borítékokat a csőrükben szállító fehér galambokat ábrázoló, rajzolt képeslap. Rajta kézírással olvasható: "Boldog újévet kívánok és kedves mamájával legyenek boldogok. Üdvözlet, Irma néni. Lenti, 1904. XII. 31-én" A képeslapot Horváth Erzsike kisasszonynak címezték Lentibe 1904-ben. (Bélyeg nem található rajta.)

  • Lakat

    Lakat

    Vas, géplakatos munka. Használt.

  • Mécses

    Mécses

    Vaslemez mécses. Helyi bádogos munka. Használt.

  • 58.354.1

    Hímestojás

    Red color with scratched bouquet pattern. Caption: "Húsvéti emlék 1900" Condition: worn

  • Káposztagyalu

    Káposztagyalu

    Fenyőfából készült káposztagyalu. Használt.

  • VF_710

    Hortobágyi Csárda és a Kilenclyukú híd

    A Hortobágy Magyarország egyik kistája a Hajdúság és a Tisza folyó között terül el. Hortobágy Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi járásban. Magyarország legnagyobb területű községe. A mai Hortobágy területe 1952-ig Debrecen határához tartozott, akkor Balmazújvároshoz csatolták, majd 1966-ban alakult önálló községgé. A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. A Hortobágyi Csárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal. A Hortobágyi csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető ún. Sóút mentén, a Hortobágy folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették, végleges történeti formáját a XIX. század elején nyerte el. A Hortobágyi csárda története, mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mentén települt csárdáké, szorosan kapcsolódott a híres Kilenclyukú hídhoz. Az utazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakosságának is fontos intézménye volt a csárda. A környékbeli Hídi vásárnak is központi helye volt a csárda, ahol sikeres üzletre rögtön áldomást is ihattak a felek. A háromszázhúsz éves épület ma is az utazók és a turisták igényeit igyekszik kiszolgálni.

  • 4084_lead

    A "Battonyai Önkéntes Tűzoltó Testület" Alapszabályai

    Alcím

    A "Battonyai Önkéntes Tűzoltó Testület" Alapszabályai

  • 846076_lead

    Irat

    Másolat: Királyi Járásbíróság telekkönyvéből

  • 4089_lead

    Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület Alapszabályai

    Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület Alapszabályai

  • 4095_lead

    A "Kaposvári Önkéntes Tűzoltó-Testület" Alapszabályai

    A "Kaposvári Önkéntes Tűzoltó-Testület" Alapszabályai

/1367
<< >>