Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában. Nagy részük gumi úszósapkát visel. (postatiszta) Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

Képes levelezőlap, színezett fotó. Hévíz-gyógyfürdő, Rákóczi és György ház. Előtérben napernyős hölgyek sétálnak az épületek előtt kialakított rendezett parkban. A dátum, a leltárkönyv alapján. A levelezőlap képes oldalán a Rákóczi és a György ház épületei láthatóak Hévízen. A közelebbi ház ahogy a homlokzatán olvasható felirat is tudtunkra adja, a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről elnevezett szárny. 1905-ben épült, jelenleg a Szent András Reumakórház "B" épülete. Az elnevezés eredete az átadás időpontjához köthető, ugyanis 1906-ban hozták haza Rákóczi hamvait Törökországból. Az 1906-ban épült György-ház a fürdőváros alapítójának Festetics Györgynek nevét viseli. Jelenleg a Szent András Reumakórház "A" épülete. Irodalomtörténeti jelentősége is van, mivel az 1930-as éves elején dr Moll Károly pácienseként Móricz Zsigmond is itt lakott. Hévízen írta a Rokonok című regényét. Forrás: Hévíz, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)1993 / 4. szám, Szarka Lajos: Fejezetek Hévíz történetéből III. (tanulmány), Napló, 1969. január (Veszprém, 25. évfolyam, 1-25. szám)1969-01-03 / 1. szám

LE MARCHAND színes reklám számolócédulája, egy dohányzó férfialak ábrázolásával (ördögszerű alakban patákkal, szarvakkal) a vízparton, mellette termékmegjelenítéssel, felette reklámszöveggel: "A LEGJOBB CIGARETTAPAPÍR ÉS SZIVARKA HÜVELY". A kiadványt a MÁRTON ÉS VAS BUDAPEST készítette. A Janina cigarettapapír és szivarszipkagyár rt. (Fuchs Vilmos, ügyvezető igazgató, Nagy Samu, cégvezető) - korábban "Fuchs és Nagy" nevet viselte - többek között a „Le Marchand” márkanév alatti cigaretta- papírt és szivarkahüvelyt is forgalomba hozta, valamint Fekete Péter, Honvéd, Marina és Senator papír is készült. Leghíresebb márkájuk a Janina papír és hüvely, melyeket plakátok tucatjai népszerűsítettek. A gyárat 100,000 korona tőke beruházásával 1911-ben jelentősen bővítették. Székhelye: Budapest, VIII. kerület, Józsefváros, Nagytemplom utca 17. (Ipari Jogvédelem folyóirat, 1. évfolyam. 7. szám Budapest, 1911. június 20. Szerkesztő Dr. Láczi Jenő Dr. Kadosa Marcel, Budapest Főváros Levéltára HU BFL-VII.192-1917-0041, dohanymuzeum.hu) A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.

Női csizma. Karmazsinpiros, bőr, zöld selyemcérna, géptűzéses tulipán, madár, bőrtalpú, rakott sarkú, vörösrézzel patkolt, 1920-as évek, Bánffyhunyad, kalotaszegi.

Női papucs. Sárközi, barna bőr, barna tükörbársony, váltópapucs, kisipari munka, selyemfonal hímzett, rózsa, bimbó, zöld ágak, rakott bársonyszalag, 1920-as évek, Őcsény.

Harisnya. Gyapjúfonal, kisipari, keresztszemes öltés, zöld, madár, szív, virág, 1920-as évek, Őcsény, sárközi.

XI. Piusz (1857-1939) kör alakú pápai érme füllel (benne ellenkarika), a Szent Péter térrel. Előlap: XI. Piusz pápa profilból ábrázolva. Körben felirat: "PIVS . XI . PONT . MAX .". Hátlap: Szent Péter tér, háttérben a bazilikával. Körben felirat: "RICORDO DI ROMA".

XI. Piusz (1857-1939) kör alakú pápai érme füllel (benn ellenkarikával) a Szent Péter tér ábrázolásával. Előlap: XI. Piusz pápa profilból ábrázolva. Körben felirat: "PIVS . XI . PONT . MAX .". Hátlap: Szent Péter tér, háttérben a bazilikával. Körben felirat: "PIAZZA DI S.PIETRO / ROMA".

"AZ UJSÁG" kék nyomatú reklám számolócédulája, 25 éves jubileumi karácsonyi számának reklámozásával. Az Ujság folyóirat Gajári Ödön felelős szerkesztő irányítása alatt, Tisza István gróf konzervatív liberális irányának politikai napilapja 1903-ban indult. Vezető publicistái Kozma Andor, Ágai Béla, Kenedi Géza és Kóbor Tamás voltak. Indulásának évében 15.000 példányban jelent meg, 1913-ban pedig már 65.000-re növelte példányszámát. Híres munkatársai voltak az 1903-1909 közötti években Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond is. Politikai okok miatt az "Az Újság" folyóiratot 1925-ben betiltották, de "Újság" néven még ugyanabban az évben utódként 1925. július 12-én jelent meg az első szám ezen a néven. A lap 1944 márciusában jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Ujsag/

A KOR piros-fekete nyomatú reklám számolócédulája, egy újságot olvasó férfi ábrázolásával, reklámszöveggel, a kiadóhivatal címével. A hátoldalon Szold Endre névbélyegzése látható. A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.