sort by: relevance title

results: 1926

refine search results
/193
<< >>
  • VF_2020_6_1

    Abbázia, képeslap

    Képes levelezőlap, szabadtéri kép, csoportkép, fürdőzők csoportja, férfiak, nők, gyerekek korabeli fürdőruhában. Nagy részük gumi úszósapkát visel. (postatiszta) Abbázia az egykori Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelye, ma Horvátországban található, Opatija. Adatok a leltárkönyv és a tárgy feliratai alapján. Abbázia Ausztria része volt, osztrák fürdőhely, ahová a császári család tagjai is jártak, sőt a német és a román uralkodói család is szívesen időzött ott, ezért is adhatott helyt a városka diplomáciai tárgyalásoknak. Az arisztokrácia jelenléte segítette a fellendülést. Rudolf trónörökös villát épített Abbáziában. Halála után Stefánia, az "özvegy" trónörökösné változatlanul az előkelő társaság központi személyisége maradt. A kor lehetőségei és szokása szerint egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, s érezték szükségét, hogy évente több hétre nyaralni, sőt üdülni is menjenek. Ennek a bővülő igénynek köszönhetik virágzásukat az Abbáziában és környékén ekkoriban kiépülő fürdőhelyek, amelyeknek közönsége, mint azt a korabeli sajtó is bizonyítja, nemcsak az arisztokrácia, hanem a nemesség, a polgárság, az értelmiség köreiből kerül ki. A fürdőzés mellett népszerűek az estélyek, fogadások, hangversenyek is. Abbázia divatos fürdőhellyé válását nemcsak kitűnő klímájának és a fentiekben vázolt új társadalmi igényeknek köszönhette, hanem a Déli Vasút kiépítésének is, annak, hogy egy jó üzletember felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A Déli Vasút szállodai beruházásokat is végzett. A Monarchián belül Abbázia a mediterrán világot is jelentette, méghozzá elérhető közelségben. Az 1800-as évek vége felé, a triesztihez hasonlóan, a magyarországi vonalon is kedvezményes vasúti tarifákat vezettek be. Mint a korabeli sajtóból is ismert statisztika jelzi, 1891-től kezdve az első világháborút közvetlenül megelőző időszakban a vendégszám majdnem kilencszeresére bővült, ezen belül a magyar vendégek még sokkal nagyobb arányban, közel tizenötször annyian voltak. A fürdőhely iránti érdeklődés a két világháború között sem csökkent, amikor Abbázia is, akárcsak Fiume, Olaszországhoz tartozott. (Forrás: Fried Ilona: Fiume ISBN 963 8477 77 6)

  • VF_2020_43_1

    Hévíz-gyógyfürdő, Rákóczi és György ház, képes levelezőlap

    Képes levelezőlap, színezett fotó. Hévíz-gyógyfürdő, Rákóczi és György ház. Előtérben napernyős hölgyek sétálnak az épületek előtt kialakított rendezett parkban. A dátum, a leltárkönyv alapján. A levelezőlap képes oldalán a Rákóczi és a György ház épületei láthatóak Hévízen. A közelebbi ház ahogy a homlokzatán olvasható felirat is tudtunkra adja, a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről elnevezett szárny. 1905-ben épült, jelenleg a Szent András Reumakórház "B" épülete. Az elnevezés eredete az átadás időpontjához köthető, ugyanis 1906-ban hozták haza Rákóczi hamvait Törökországból. Az 1906-ban épült György-ház a fürdőváros alapítójának Festetics Györgynek nevét viseli. Jelenleg a Szent András Reumakórház "A" épülete. Irodalomtörténeti jelentősége is van, mivel az 1930-as éves elején dr Moll Károly pácienseként Móricz Zsigmond is itt lakott. Hévízen írta a Rokonok című regényét. Forrás: Hévíz, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)1993 / 4. szám, Szarka Lajos: Fejezetek Hévíz történetéből III. (tanulmány), Napló, 1969. január (Veszprém, 25. évfolyam, 1-25. szám)1969-01-03 / 1. szám

  • KD_1978_133_1_6

    LE MARCHAND számolócédula

    LE MARCHAND színes reklám számolócédulája, egy dohányzó férfialak ábrázolásával (ördögszerű alakban patákkal, szarvakkal) a vízparton, mellette termékmegjelenítéssel, felette reklámszöveggel: "A LEGJOBB CIGARETTAPAPÍR ÉS SZIVARKA HÜVELY". A kiadványt a MÁRTON ÉS VAS BUDAPEST készítette. A Janina cigarettapapír és szivarszipkagyár rt. (Fuchs Vilmos, ügyvezető igazgató, Nagy Samu, cégvezető) - korábban "Fuchs és Nagy" nevet viselte - többek között a „Le Marchand” márkanév alatti cigaretta- papírt és szivarkahüvelyt is forgalomba hozta, valamint Fekete Péter, Honvéd, Marina és Senator papír is készült. Leghíresebb márkájuk a Janina papír és hüvely, melyeket plakátok tucatjai népszerűsítettek. A gyárat 100,000 korona tőke beruházásával 1911-ben jelentősen bővítették. Székhelye: Budapest, VIII. kerület, Józsefváros, Nagytemplom utca 17. (Ipari Jogvédelem folyóirat, 1. évfolyam. 7. szám Budapest, 1911. június 20. Szerkesztő Dr. Láczi Jenő Dr. Kadosa Marcel, Budapest Főváros Levéltára HU BFL-VII.192-1917-0041, dohanymuzeum.hu) A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.

  • Női csizma

    Női csizma

    Női csizma. Karmazsinpiros, bőr, zöld selyemcérna, géptűzéses tulipán, madár, bőrtalpú, rakott sarkú, vörösrézzel patkolt, 1920-as évek, Bánffyhunyad, kalotaszegi.

  • Női papucs

    Női papucs

    Női papucs. Sárközi, barna bőr, barna tükörbársony, váltópapucs, kisipari munka, selyemfonal hímzett, rózsa, bimbó, zöld ágak, rakott bársonyszalag, 1920-as évek, Őcsény.

  • Harisnya

    Harisnya

    Harisnya. Gyapjúfonal, kisipari, keresztszemes öltés, zöld, madár, szív, virág, 1920-as évek, Őcsény, sárközi.

  • Lead_2016.749.1.P

    XI. Piusz (1857-1939) pápai érem a Szent Péter térrel

    XI. Piusz (1857-1939) kör alakú pápai érme füllel (benne ellenkarika), a Szent Péter térrel. Előlap: XI. Piusz pápa profilból ábrázolva. Körben felirat: "PIVS . XI . PONT . MAX .". Hátlap: Szent Péter tér, háttérben a bazilikával. Körben felirat: "RICORDO DI ROMA".

  • Lead_2016.748.1.P

    XI. Piusz (1857-1939) pápai érem a Szent Péter térrel

    XI. Piusz (1857-1939) kör alakú pápai érme füllel (benn ellenkarikával) a Szent Péter tér ábrázolásával. Előlap: XI. Piusz pápa profilból ábrázolva. Körben felirat: "PIVS . XI . PONT . MAX .". Hátlap: Szent Péter tér, háttérben a bazilikával. Körben felirat: "PIAZZA DI S.PIETRO / ROMA".

  • KD_1980_540_1_5

    AZ UJSÁG kék számolócédula

    "AZ UJSÁG" kék nyomatú reklám számolócédulája, 25 éves jubileumi karácsonyi számának reklámozásával. Az Ujság folyóirat Gajári Ödön felelős szerkesztő irányítása alatt, Tisza István gróf konzervatív liberális irányának politikai napilapja 1903-ban indult. Vezető publicistái Kozma Andor, Ágai Béla, Kenedi Géza és Kóbor Tamás voltak. Indulásának évében 15.000 példányban jelent meg, 1913-ban pedig már 65.000-re növelte példányszámát. Híres munkatársai voltak az 1903-1909 közötti években Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond is. Politikai okok miatt az "Az Újság" folyóiratot 1925-ben betiltották, de "Újság" néven még ugyanabban az évben utódként 1925. július 12-én jelent meg az első szám ezen a néven. A lap 1944 márciusában jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Ujsag/

  • KD_1983_170_1_1

    A KOR folyóirat számolócédula

    A KOR piros-fekete nyomatú reklám számolócédulája, egy újságot olvasó férfi ábrázolásával, reklámszöveggel, a kiadóhivatal címével. A hátoldalon Szold Endre névbélyegzése látható. A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.

/193
<< >>