sort by: relevance title

results: 2604

refine search results
/261
<< >>
  • lead_728066

    Amphora hidasensis ns

    text
    qualifiedcontent
  • Kiváló Könyvtár Cím 1974

    Kiváló Könyvtár Cím 1974

    image
    qualifiedcontent

    A Kiváló Könyvtár cím átadási ünnepsége

  • 786652_lead

    Növénynyomat

    image

    Kocsis Lajos hagyatéka

    Kocsis Lajos amatőr geológus fényképe egy 1974-ben talált felsőkrétakori növény nyomatról. Kocsis Lajos öt testvérével együtt szerény körülmények között született és nőtt fel Sümegen. Az elemi iskolát 1920-ban végezte el, szüleinek nem állt módjában gyermekük további tanítattása. Ennek okán édesapjával a helyi kőbányában kezdett el dolgozni. Munkája során érdeklődni kezdett az anyag iránt, amivel dolgozott. Észrevette, hogy a kőzetpadok egyhangúságát megszakítják különös formájú alakzatok, amelyek csak könyvekből ismert élőlényekre emlékeztetnek. Elkezdte tehát összegyűjteni a kőbányában található fosszíliákat. Gyűjteményével hamar felhívta magára a szakma figyelmét. 1957-től az Országos Földtani Intézet foglalkoztatta, mint betanított szakmunkást, így olyan neves kutatók mellett dolgozhatott, mint pl. Noszky Jenő, Fülöp József, vagy Géczy Barnabás. Az 1950-es évek végétől indult egy több évtizedes kutatóprogram, aminek a célja volt a Bakony hegység geológiájának részletes megismerése. A Kocsis Lajos által vezetett csoport feladata volt, hogy elkészítse ezeket a kutatóárkokat és gödröket. 1960-ban kapták a megbízást, hogy a sümegi Mogyorós-dombot egy 400 méter hosszú, fél méter széles kutatóárokkal szeljék át. Ekkor bukkant rá Magyarország legrégibb, több ezer éves kovakő-bányájára. Valódi tudományos szenzációt jelentett 1963-ban a sümegi Köves-domb kőfejtőjéből előkerült teknőslelet is, melyet egy másfél tonnás, felsőkréta korú mészkőtömbből kellett kivésni. A Senonemys sümegiensis néven leírt lelet a legrégibb a maga nemében. Napjainkban ezt, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményében őrzik.Kocsis Lajost a legnagyobb geológusok is egyenrangú társukká fogadták, neve pedig fokozatosan fogalommá vált a szakmában. Számos ismert geológus – köztük Vértes László ősrégész, a vértesszőlősi őstelep feltalálója is – büszkén vállalja, hogy a tankönyvekből csak nehezen elsajátítható szakmai fogásokat tőle tanulta. Hatalmas magángyűjteményének darabjai ma megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a zirci MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum tárlóiban, jelentős – több mint 5000, főleg őslényekből álló – részét pedig 1984-ben Sümeg városának ajándékozta.

  • 786603_lead

    Növénynyomat

    image

    Kocsis Lajos hagyaték

    Kocsis Lajos amatőr geológus fényképe egy 1974-ben talált felsőkrétakori növény nyomatról. Kocsis Lajos öt testvérével együtt szerény körülmények között született és nőtt fel Sümegen. Az elemi iskolát 1920-ban végezte el, szüleinek nem állt módjában gyermekük további tanítattása. Ennek okán édesapjával a helyi kőbányában kezdett el dolgozni. Munkája során érdeklődni kezdett az anyag iránt, amivel dolgozott. Észrevette, hogy a kőzetpadok egyhangúságát megszakítják különös formájú alakzatok, amelyek csak könyvekből ismert élőlényekre emlékeztetnek. Elkezdte tehát összegyűjteni a kőbányában található fosszíliákat. Gyűjteményével hamar felhívta magára a szakma figyelmét. 1957-től az Országos Földtani Intézet foglalkoztatta, mint betanított szakmunkást, így olyan neves kutatók mellett dolgozhatott, mint pl. Noszky Jenő, Fülöp József, vagy Géczy Barnabás. Az 1950-es évek végétől indult egy több évtizedes kutatóprogram, aminek a célja volt a Bakony hegység geológiájának részletes megismerése. A Kocsis Lajos által vezetett csoport feladata volt, hogy elkészítse ezeket a kutatóárkokat és gödröket. 1960-ban kapták a megbízást, hogy a sümegi Mogyorós-dombot egy 400 méter hosszú, fél méter széles kutatóárokkal szeljék át. Ekkor bukkant rá Magyarország legrégibb, több ezer éves kovakő-bányájára. Valódi tudományos szenzációt jelentett 1963-ban a sümegi Köves-domb kőfejtőjéből előkerült teknőslelet is, melyet egy másfél tonnás, felsőkréta korú mészkőtömbből kellett kivésni. A Senonemys sümegiensis néven leírt lelet a legrégibb a maga nemében. Napjainkban ezt, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményében őrzik.Kocsis Lajost a legnagyobb geológusok is egyenrangú társukká fogadták, neve pedig fokozatosan fogalommá vált a szakmában. Számos ismert geológus – köztük Vértes László ősrégész, a vértesszőlősi őstelep feltalálója is – büszkén vállalja, hogy a tankönyvekből csak nehezen elsajátítható szakmai fogásokat tőle tanulta. Hatalmas magángyűjteményének darabjai ma megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a zirci MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum tárlóiban, jelentős – több mint 5000, főleg őslényekből álló – részét pedig 1984-ben Sümeg városának ajándékozta.

  • Vecsembükki-zsomboly IV.

    Vecsembükki-zsomboly

    image
    qualifiedcontent

    Barlangok, zsombolyok

    Photo documentation about the Vecsembükki Cave. It is the third deepest cave in Hungary, the deepest cave of the Aggtelek Karst. It is located on the Szilasi plateau, about 250 m from the Vecsembükk peak. The cave is 236 m deep and 900 m long. These photos were made in 1974.

  • 6778_04

    Kilátás a Balatonra. Tavaszi eső

    image
    qualifiedcontent

    View of Lake Balaton. Spring rain.

  • 6778_03

    Kilátás a Balatonra. Tavaszi eső

    image
    qualifiedcontent

    View of Lake Balaton. Spring rain.

  • 6778_01

    Keszthelyi-hegység, Pető-hegyi kilátó

    image
    qualifiedcontent

    Keszthely Mountains, Pető Hill Lookout Tower.

  • 6762_01

    Csókakői túra

    image
    qualifiedcontent

    Csókakő tour.

  • 6762_08

    Csókakői túra

    image
    qualifiedcontent

    Csókakő tour.

/261
<< >>