sort by: relevance title

results: 2078

refine search results
/208
<< >>
  • A helyismereti könyvgyűjtemény gyarapodási jegyzéke

    A helyismereti könyvgyűjtemény gyarapodási jegyzéke

    text
    qualifiedcontent
  • Kínálat - 1988

    Kínálat - 1988

    text

    A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, az Ideál Kereskedelmi Vállalat és a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak üzemi lapja

    Kínálat [Folyóirat]: A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, az Ideál Kereskedelmi Vállalat és a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak üzemi lapja; Szolnok, Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat, 1988 (Szolnok, Szolnoki Nyomda Vállalat)

  • 766442_lead

    Sümeg

    image

    képes levelezőlap

    A színes képes levelező lapon Sümeg város nevezetességei láthatók: a Sümegi vár részlete,a Püspöki Palota ,Kisfaludy Sándor szülőháza,valamint a város nagy szülöttének Ramassetter Vincének egész alakos szobra, Istók János szobrászművész alkotása. A fotókat Kormos Péter készítette. Az MTI Fotó Stúdiója adta ki. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt. Kisfaludy Sándor szülőháza,ma Kisfaludy Sándor Emlékház, előtte Városi Múzeum. Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 858880_lead

    Nyomtatvány

    text

    Múzeumi és műemléki hónap BKKMbe

  • Prerovi Vokál Kórus jubileuma

    Prerovi Vokál Kórus jubileuma

    image

    Buday Péter hagyatéka

    A Prerovi Vokál Kórus 1988-as jubileuma

  • Prerovi Vokál Kórus jubileuma

    Prerovi Vokál Kórus jubileuma

    image

    Buday Péter hagyatéka

    A Prerovi Vokál Kórus 1988-as jubileuma

  • Csoportkép

    Csoportkép

    image

    Buday Péter hagyatéka

    Buday Péter magángyűjteménye

  • Iskolai találkozó

    Iskolai találkozó

    image

    Buday Péter hagyatéka

    Buday Péter magángyűjteménye

  • Iskolai találkozó

    Iskolai találkozó

    image

    Buday Péter hagyatéka

    Buday Péter magángyűjteménye

  • Iskolai találkozó

    Iskolai találkozó

    image

    Buday Péter hagyatéka

    Polgári iskolai 50 éves találkozó

/208
<< >>