Apáti Zoltán - Fazekasmester - Sümegprága. Hosszú képes levelezőlap a fazekasmester szép munkáival és elérhetőségeivel. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

Programok a Sümegi várban.Életképek jelenetek a sümegi várjátékok életéből.Színes fényképekből össze montírozott képes levelezőlap.Fotós : Szelényi Károly. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

A Sümegi vár várjátékok című produkcióját népszerűsítő képeslap.A lovagi viadal három életképszerű fotója és a Sümegi vár címere szerepel az üdvözlőlapon. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

Színes képeslap: Zalavég - négy részletkép a faluról. Középen a falu címere. Kiadó: Zalavég Önkormányzata.

Színes képeslap: Zalalövő - öt részletkép. Fotó: Tóth. Kiadó: Sylvester-Print Kft.

Sümegprága kézműves hagyományait őrző fotók képeslappá szerkesztve,kollázstechnikával. Kosárfonás,szövés,fazekasság,fafaragás,néptánc. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

Sümegprága település nevezetességeinek fotóiból összeállított képes levelezőlap. A mintegy 700 lakosú település a Bakony hegység nyugati lábánál, Sümeg és Keszthely között, a Marcal-patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, valamint szőlő és gyümölcsös veszi körül, jó idő esetén láthatók az Alpok havasai is. Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő években. A község katolikus templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolja. A községtől 5 km-re fekvő Sümeg városa középkori várával számos látnivalót és szórakozási lehetőséget nyújt.

Vargáné Zag Ágota éneke-zene tanár, karvezető kisdiákjaival.

Vadászati témájú kiállításról képek.