sort by: relevance title

results: 3547

refine search results
/355
<< >>
  • lead_2491_b

    Olajfestmény, csatajelenettel a pápai múzeumból

    Museum Interior in the Red Saloon of the Museum of Pápa: Oil painting, battle scene.

  • Színes negatív

    Olajfestmény, csatajelenettel a pápai múzeumból

    Museum Interior in the Red Saloon of the Museum of Pápa: Oil painting of a battle scene.

  • 736116_lead

    Sümeg

    légi felvétel

    Sümeg város és a vár látható a színes képes levelezőlapon, légi felvételről. A fotót Szelényi Károly készítette,és a Szelényi Ház adta ki Veszprémben. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. 1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. Kisfaludi Kisfaludy Sándor (1772–1844) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864–1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, magyar királyi tanácsos és magyar kormányfőtanácsos, az állami Darnay-múzeum alapító igazgatója. 1905. május 28-án Sümegen leplezték le Kisfaludy Sándor nejének, Szegedy Rózának síremlékét, amely ünnepélyes keretben folyt le. Az ünnepélyen a Kisfaludy társaság is képviseltete magát és Ferenczy Zoltánt és Dalmady Győzőt bízta meg képviseletével. Zalavármegyét nagyobb küldöttség képviselte Hertelendy Ferenc zalai főispán vezetése alatt. 1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában. Neves személyiség Sümegen a két világháború közti korszakban Szentmártoni Darnay Kálmán (1864–1945) régész, muzeológus, múzeumigazgató, író volt. Darnay Kálmán 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Kisfaludy Sándor 3600 kötetes könyvtárát. 1898-ban a király régészeti kutatásainak sikeréért az uralkodó a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, 1910-ben pedig királyi tanácsosi címmel. 1908-ban felajánlotta a török-, barokk-, valamint reformkori régészeti tárgyakból álló gyűjteményét a nemzetnek, azzal a feltétellel, hogy míg él, Sümegen tartják. A múzeumot Állami Darnay Múzeumnak ismerték, és attól kezdve annak az igazgatója lett. Magyarország kormányzója 1922. október 11-én a legelsők között emelte a kormányfőtanácsosi méltóságra, tudományos munkásságának méltó elismeréséül. Sümeg városa 1927-ben ülte meg az állami Darnay Múzeum fennállásának félszázados évfordulóját, amikor alapító-igazgatóját, aki felbecsülhetetlen értéket képviselő gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, — díszpolgárává választotta meg.

  • 748008_lead

    Sümeg Plébániatemplom

    F.A.Maulbertsch (1724-1796) : Pásztorok imádása

    Sümeg,Plébániatemplom,F.A. Maulbertsch( 1724-1796): Pásztorok imádása. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • NA_2513

    Virágdíszes templomi berendezések (Somogyi Kurír)

    Virágdíszes templomi berendezések (Somogyi Kurír). A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.

  • 668166

    Kapolcsi füzetek

    The members of the Cultural and Nature Conservation association of Kapolcs have been collecting the articles and other materials related to the cultural events of Hungary. Their material has grown by now a collection consisting of thousands of documents. Most of them are about the Valley of Arts Festival, but there are articles, interviews, documents and records of radio and TV broadcastings connected to other festivals or cultural events as well.

  • NA_2157

    Téli népszokások Buzsákon

    Téli népszokások Buzsákon. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt.

  • 729800_lead

    Távbeszélő hivatal

    képes levelezőlap

    A képes levelező lapon a Magyar Királyi Távbeszélő Hivatal emblémája látható.I. Ferenc József számára készült távbeszélő készülék (1896).A képeslap tervezője Dudás László.A sümegi barokk év kapcsán került a Sümegi Városi Múzeum gyűjteményébe.

  • Oklevél Földi Imrének a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől

    Oklevél Földi Imrének a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől

    Oklevél Földi Imrének a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségtől (IWF) a hírességek csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé választása alkalmából. (1993) Üveglap mögött.

  • lead_681340

    Pécsegyházmegyei Körlevelek 1993

    The Püspöki Körlevelek (Episcopal Circular) of Pécs is an annual (irregularly issued) diocesan internal publication in Latin and English languages.

/355
<< >>