Sümeg nevezetességeit bemutató színes képes levelezőlap.Lila keretben az első fotón a vár egy részlete és a Püspöki Palota,a második fotón a Sümegi Urunk Mennnybemenetele Plébániatemplom,a harmadik képen pedig a Kisfaludy Étterem és Vendégház előtte a Ramassetter szoborral. Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya.

A Kertvárosi Általános Iskola fotótárából

Sümeg látképe a várból fotózva, fekete-fehér képes levelezőlapon. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1993/94-es évadának bérletes előadásai.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1993-ban bemutatott Georges Feydeau: Fel is út, le is út! című színművének plakátja.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1993-ban bemutatott Joseph Stein - John Kander - Fred Ebb: Zorba című színművének grafikus plakátja. Jelezve jobbra lent Tandem '93 - ár&ás.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1993-ban bemutatott Shakespeare darabjából: Zalaszentivánéji álom című színművének grafikus plakátja. Jelezve jobboldalon: Tandem-ár&ás '93.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1993-ban bemutatott Illés Endre - Vas István: Trisztán című színművének grafikus plakátja. Jelezve jobbra lent ár&ás-93.