sort by: relevance title

results: 21

refine search results
/3
<< >>
  • VF_32302

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_41245

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_36232

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_20976

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_31172

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_37271

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_22884

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje). Vízgyógyintézet Női osztály.

  • VF_33981

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje). Zöld 5 filléres bélyeg.

  • VF_22882

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

  • VF_34385

    Lukács Gyógyszálloda

    image
    qualifiedcontent

    A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).

/3
<< >>