sort by: relevance title

results: 408

refine search results
/41
<< >>
  • VF_36_893

    Oktogon téri Ilkovics üzlet átadása, Budapest

    A felvételen az Oktogon téri üzlet átadása alkalmából készített csoportkép látható. Középen a földön heverő fehér köpenyes fiatalember Kassai (Kajsa) Balázs. A csoport centrumában álló csokornyakkendős bajszos férfi mögött és kissé jobbra Kallós János és Sípos Béla séf látszik.

  • lead_KF_450

    Újítás, nyíltkártyák

    Hirdetés amely az alábbi feliratokat tartalmazza: "Újítás! Nyílt kártyák, szabott ár."

  • VF_38707_6

    Hotel Britannia Radisson Blu

    Volt Béke Szálló

    A kezdetek Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve korszerű szállodát létesített a Nyugati pályaudvar környékén. Egy már meglévő négyemeletes sarokházat átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakított. 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit a mai Radisson Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az angol szállodaipar - a BRITANNIA nevet adta. Kávéházi élet 1926-ban Németh Aladár került a szálloda élére, hozzáértésének köszönhetően megkezdődhetett a BRITANNIA második fénykora. A polgárság igényeinek megfelelő helyiségeket alakítottak ki, lehetővé téve ez által a szálloda bekapcsolódását Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. Haranghy Jenő, alkalmazott grafikus, festő- és iparművész, művészeti író, illusztrátor, plakát- és bélyegtervező; az Iparművészeti Főiskola tanárának művei díszítették a szálloda termeit. Ekkor alakították ki a híres Kupola termet, a Szondy sörözőt, a Nótás éttermet, a Székely Ivót és a Móra szobát. Ez utóbbi Móra Ferencről kapta a nevét, aki a BRITANNIA-t második otthonaként emlegette, sokat tartózkodott itt. A szálloda körútra néző oldalán kávéházat nyitottak, falai között pezsgő kulturális élet zajlott, így a BRITANNIA Budapest kávéházi kultúrájának és történelmének részévé vált. A modern Béke A háború megviselte a BRITANNIA épületét, bombatalálat érte és hadikórház működött falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatta kapuit, ekkor már az új és beszédes BÉKE SZÁLLÓ néven. A régi hírnév vonzotta a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogadott. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Hofi Géza, Korda György, Máté Péter, Klapka György, Medveczky Ilona, Honthy Hanna és Feleki Kamill lépett fel itt. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává vált, a híres budapesti kabaré világát idézte fel. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet. A külső megőrizte a múltját, belül viszont átlépett a XXI. században. Ekkor kezdődött a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei. 1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett. 1995-óta a Danubius Hotels Groups tagja. 2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet. (egykor.hu)

  • VF_2012_27_1

    Hotel Britannia Radisson Blu Béke

    A kezdetek Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve korszerű szállodát létesített a Nyugati pályaudvar környékén. Egy már meglévő négyemeletes sarokházat átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakított. 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit a mai Radisson Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az angol szállodaipar - a BRITANNIA nevet adta. Kávéházi élet 1926-ban Németh Aladár került a szálloda élére, hozzáértésének köszönhetően megkezdődhetett a BRITANNIA második fénykora. A polgárság igényeinek megfelelő helyiségeket alakítottak ki, lehetővé téve ez által a szálloda bekapcsolódását Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. Haranghy Jenő, alkalmazott grafikus, festő- és iparművész, művészeti író, illusztrátor, plakát- és bélyegtervező; az Iparművészeti Főiskola tanárának művei díszítették a szálloda termeit. Ekkor alakították ki a híres Kupola termet, a Szondy sörözőt, a Nótás éttermet, a Székely Ivót és a Móra szobát. Ez utóbbi Móra Ferencről kapta a nevét, aki a BRITANNIA-t második otthonaként emlegette, sokat tartózkodott itt. A szálloda körútra néző oldalán kávéházat nyitottak, falai között pezsgő kulturális élet zajlott, így a BRITANNIA Budapest kávéházi kultúrájának és történelmének részévé vált. A modern Béke A háború megviselte a BRITANNIA épületét, bombatalálat érte és hadikórház működött falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatta kapuit, ekkor már az új és beszédes BÉKE SZÁLLÓ néven. A régi hírnév vonzotta a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogadott. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Hofi Géza, Korda György, Máté Péter, Klapka György, Medveczky Ilona, Honthy Hanna és Feleki Kamill lépett fel itt. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává vált, a híres budapesti kabaré világát idézte fel. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet. A külső megőrizte a múltját, belül viszont átlépett a XXI. században. Ekkor kezdődött a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei. 1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett. 1995-óta a Danubius Hotels Groups tagja. 2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet. (egykor.hu) Haranghy Jenő üvegfestménye

  • VF_30813

    Magyar Sajtó Háza Étterem belső

    Schanzer Ignác, a szolnoki "fakirály" (akinek fűrészüzemében a Felvidékről a Tiszán leúsztatott farönköket dolgozták fel) 1907-08-ban építtette az Andrássy út és Bajza utca sarkán szecessziós villáját. Tervezője Spiegel Frigyes (1866-1933) a magyar szecesszió kiemelkedő alakja, aki jelentős alkotó volt az iparművészet, bútortervezés terén is, a villa teljes berendezése is az ő munkája volt. (A ház helyén korábban a Feszl Frigyes által tervezett, 1882-83-ban épült Bányász villa állt, amit 1906-ban bontottak le úgy, hogy még fénykép sem maradt róla. Az Andrássy út itt a Bajza utcánál vált át a zárt sorú beépítésről a kertes villanegyedbe.) Az építtető vállalkozása ezután nem sokkal tönkrement, így nem is lakott itt, a háznak a magas díj miatt huzamosabb ideig senki sem volt bérlője. Ráadásul következő tulajdonosai magas jelzálogkölcsönnel terhelték, így kedvező megoldás volt 1940-ben belügyminiszteri rendelettel bekebelezése az Országos Magyar Sajtókamara részére. E kamarai Székházban 1945 januárjában Vorosilov marsall rendezte be főhadiszállását, az újságírók (a Magyar Újságírók Országos Szövetsége) csak 1947 végén kapták vissza. A tetőtér beépítése után a Székház felső szintjén kezdte meg működését, és 1970-1978 között létezett a hivatásos és az amatőr működés határán mozgó, a mai értelemben vett alternatív színházak „ősének” számító 25. Színház. A MUOSZ az ezredforduló idejére kinőtte az épületet, amely ráadásul ekkorra már sürgős felújításra is szorult, amire viszont nem volt pénz. Ezért 2006-ban az eladásáról döntöttek, a kiköltözésre 2008-ban került sor. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia tulajdona. A felújítása megkezdődött (egykor.hu)

  • VF_19035

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

  • VF_22643

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

  • VF_6147

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

  • VF_35523

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

  • VF_25353

    Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

    Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

/41
<< >>