sort by: relevance title

results: 751

refine search results
/76
<< >>
  • VF_9006

    Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzi a Gourmand espressót

    Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzi a Gourmand espressót. Számlaellenőrzés az árlapról. Az ellenőr Kovács Imre, a Citadella későbbi igazgatója volt.

  • lead_VF_7595

    A budapesti Pilvax Szalon pultja 1965-ban

    A fényképen a Pilvax Szalon pultja látható. A budapesti belváros ikonikus pontja, a 60-as években nappal eszpresszóként, éjjel bárként üzemelt. A felvételen jól megfigyelhető a presszó az italválasztéka, és a kiszolgálóhölgyek munkahelyi viselete.

  • KF_5967

    Porcelánüzlet Budapest

    A képen Bán Dezső, a Motoröntvény Gyár sztahanovista mintakészítője, herendi lámpát vásárol a Kígyói utcai porcelánüzletben. 1950 májusában kezdte meg termelését a Motoröntvénygyár, az államosított Peringer és Peternell öntödék utóda.

  • lead_VF_4569

    István Főherceg Szálloda

    Budapesten az Akadémia utca és a Vigyázó Ferenc utca sarkán álló klasszicista sarokházat 1835-ben építette ifjabb Zitterbarth Mátyás. Majd 1846-ban Pest egyik legkiválóbb kávés- és szállodás családjának tagja (a Váci utcai Nádor szálló tulajdonosa) Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc építész alakította át István főherceg szállóvá. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása (itt jelentkezett Petőfi Sándor is). Az 1848 novemberében Bem József tábornok is itt lakott. 1849-ben, a Budai Várat védő osztrák Hentzi vezérőrnagy terrorbombázásainak áldozatul esett a klasszicista Duna-sor harminckét új háza és több más pesti épület. Az István főherceg szálló is megrongálódott. Kasselik Ferenc már egy évvel később, 1850-ben helyreállította. A szálloda vendégkörét 1865-től meghatározta a felépült Magyar Tudományos Akadémia. Éttermének fénykorát az 1800-as évek utolsó évtizedeiben érte, amikor 1889-től bérlője a Bajorországból származó Gundel János (a Gundel-dinasztia alapítója) lett. Rendszeres vacsoravendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Kemény János, Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. (Kitüntetett hely volt a három fülkéből álló „Mikszáth-szoba”). A szálloda 1904-ben megszűnt, kávéházként még fennmaradt.1928 tavaszán a Gyáriparosok Szövetsége tulajdonába került, és Hikisch Rezső (Budapest, 1876. szeptember 3. – Budapest, 1934. július 28.) magyar építész, műegyetemi tanár, műépítész tervei szerint – „stílusjegyeit megőrizve” – két emelettel megmagasították. A szövetség új székhelyeként a Magyar Gyáripar Székházának nevezték el. A ház a II. világháborúban ismét megsérült. 1958-ban Nagy Elemér (Sopron, 1928. szeptember 28. – Budapest, 1985. szeptember 3.) Ybl-díjas magyar építész, szakíró, kritikus, egyetemi oktató tervei alapján állították helyre. Nagy Elemér a 20. századi magyar építészet fontos alakja, több mint húsz éven át a Magyar Építőművészet felelős szerkesztője, a Kós Károly Kör alapítója. 1962-től tervezőként kezdett dolgozni a KÖZTI-ben. Meghatározó középületei között említhető három szombathelyi kollégium (1966, 1975, 1976 – az elsőért 1968-ban Ybl-díjat kapott), a budapesti INTRANSZMAS-toronyház (1969), a BME Építőipari Laboratóriuma (1975 ) és Dunaparti tanszéki épülete (1983), valamint a szombathelyi fedett uszoda (1981). Emellett családi házakat is tervezett Budapesten, többek között a Hunfalvy és a Szabó Ilonka utcában. Fontos munkája a Bolgár Népköztársaság nagyköveti rezidenciája a Vérhalom téren (1980). Az egykori István Főherceg Szálloda ma irodaházként működik.

  • VF_4570

    István Főherceg Szálloda - Hotel Erzherzog Stephan

    Budapesten az Akadémia utca és a Vigyázó Ferenc utca sarkán álló klasszicista sarokházat 1835-ben építette ifjabb Zitterbarth Mátyás. Majd 1846-ban Pest egyik legkiválóbb kávés- és szállodás családjának tagja (a Váci utcai Nádor szálló tulajdonosa) Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc építész alakította át István főherceg szállóvá. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása (itt jelentkezett Petőfi Sándor is). Az 1848 novemberében Bem József tábornok is itt lakott. 1849-ben, a Budai Várat védő osztrák Hentzi vezérőrnagy terrorbombázásainak áldozatul esett a klasszicista Duna-sor harminckét új háza és több más pesti épület. Az István főherceg szálló is megrongálódott. Kasselik Ferenc már egy évvel később, 1850-ben helyreállította. A szálloda vendégkörét 1865-től meghatározta a felépült Magyar Tudományos Akadémia. Éttermének fénykorát az 1800-as évek utolsó évtizedeiben érte, amikor 1889-től bérlője a Bajorországból származó Gundel János (a Gundel-dinasztia alapítója) lett. Rendszeres vacsoravendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Kemény János, Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. (Kitüntetett hely volt a három fülkéből álló „Mikszáth-szoba”). A szálloda 1904-ben megszűnt, kávéházként még fennmaradt.1928 tavaszán a Gyáriparosok Szövetsége tulajdonába került, és Hikisch Rezső (Budapest, 1876. szeptember 3. – Budapest, 1934. július 28.) magyar építész, műegyetemi tanár, műépítész tervei szerint – „stílusjegyeit megőrizve” – két emelettel megmagasították. A szövetség új székhelyeként a Magyar Gyáripar Székházának nevezték el. A ház a II. világháborúban ismét megsérült. 1958-ban Nagy Elemér (Sopron, 1928. szeptember 28. – Budapest, 1985. szeptember 3.) Ybl-díjas magyar építész, szakíró, kritikus, egyetemi oktató tervei alapján állították helyre. Nagy Elemér a 20. századi magyar építészet fontos alakja, több mint húsz éven át a Magyar Építőművészet felelős szerkesztője, a Kós Károly Kör alapítója. 1962-től tervezőként kezdett dolgozni a KÖZTI-ben. Meghatározó középületei között említhető három szombathelyi kollégium (1966, 1975, 1976 – az elsőért 1968-ban Ybl-díjat kapott), a budapesti INTRANSZMAS-toronyház (1969), a BME Építőipari Laboratóriuma (1975 ) és Dunaparti tanszéki épülete (1983), valamint a szombathelyi fedett uszoda (1981). Emellett családi házakat is tervezett Budapesten, többek között a Hunfalvy és a Szabó Ilonka utcában. Fontos munkája a Bolgár Népköztársaság nagyköveti rezidenciája a Vérhalom téren (1980). Az egykori István Főherceg Szálloda ma irodaházként működik.

  • VF_2009_28_1

    Hotel Continental

    A mai műemlék épületet, a pesti palotaépítészet remekművét az Oszvald-család megrendelésére Feszl Frigyes – Hild József tanítványa –, valamint a vele közös építész-vállalkozást vezető Gerster Károly és Kauser Lipót romantikus stílusban tervezte. Az építkezés 1848 szeptemberében fejeződött be. 1864-ben szállodává alakították át (Frohner, majd Continental). Az Oszvald testvérek házukat 12 évre bérbe adták Frohner János vendéglősnek, így lett az épületből – némi belső átalakítás után Hotel Frohner. A szállodában száz szoba volt, és a vendégek minden igényére figyelemmel voltak. A pesti Frohner Hotelből Holzwart György igazgatósága alatt Hotel Continental néven az előkelő kereskedővilág kedvelt szállodája lett. Krúdy is emlegeti a szállót. 1872-ben Liszt Ferenc – aki a szemközti Strossberger házban, a mai Nádor utca 23-ban lakott – is részt vett a tiszteletére itt adott hangversenyen, díszebédekre is hívta ide a vendégeit. Az első emeleti különteremben Jókai Mór, majd Herczeg Ferenc elnökletével a magyar szépirodalom nemzeti szellemű támogatására létrehozott egyesület, a Petőfi Társaság tartott rendezvényeket. A szállodában randevúzott Ady Endre szerelmével és múzsájával, Lédával. A romantika és irodalom napjai azonban hamarosan leáldoztak az épületben. 1917 óta az Országos Központi Hitelszövetkezet működött a Nádor u. 22.-ben, amely az önsegélyezésen alapuló összefogás eszméjét képviselve. Ebből az időszakból maradt az első emeleten egy márványtábla, amely az első világháborúban elesett munkatársaknak állít emléket. 32 éven át az Országos Központi Hitelszövetkezet, 1949-től az AGRIMPEX Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat székháza volt, 1993-tól az OTP bérelte a 3. és a 4. emeletet. Mai „lakója" (2001 óta) az ombudsman: 2011. december 31-ig az Országgyűlési Biztosok Hivatala, 2012. január 1-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

  • VF_24919

    Spolarich Étterem és Söröző

    A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont. A pesti Ferences templom mellett korábban álló ferences kolostor helyén 1876-77-ben építették fel a ma is Ferenciek Bazára néven ismert átjáróházat, földszintjén bérbeadható üzletekkel. Itt elsőként Holzwarth György vett bérbe egy helyiséget étterem céljára, mely Csalányi Károly vezetésével hamar a legjobbak közé emelkedett. Gyakran a Ferences templomig ért az asztalra várók sora. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg az éttermet és ekkor nyerte el a mai formáját (pl. Pándy Lajos festőművésznek, Palka József ólomüveg-készítőnek, Linger Károly bútorosnak köszönhetően). 1934-en Károlyi László vette bérbe az éttermet és adta neki a ma is használatos Kárpátia nevet. Akkor még ez a IV. kerület volt. A Kárpátia 1949-ben került állami tulajdonba, 1957-ben pedig a HungarHotels lánc része lett. Berendezését a művelődési miniszter védetté nyilvánította. 1979-ben felújították. A privatizáció után 1997 októberében a nemzetközileg is elismert, korábban a Forum szállodát megnyitó és nagy sikerrel vezető, majd több évet külföldön dolgozó Dr. Niklai Ákos vette meg. Azzal a céllal, hogy Budapest ismert és újra elismert vendéglátóhelyévé tegye. Ma a Kárpátia Étterem és Söröző 6 teremmel és számos szolgáltatással áll a vendégek rendelkezésére. Kreatív konyhájával, a megújult magyar gasztronómiát képviseli - a nemzetközi divatkonyhák legfrissebb ízeivel fűszerezve. Esténként Sárközi Lajos és zenekara játszik tüzes cigányzenét, de palettájukon megtalálhatók klasszikus és jazz darabok, évtizedes és mai slágerek, musical részletek is. Az utca pár éve térkő burkolatot kapott padokkal és fákkal. (egykor.hu és karpatia.hu )

  • VF_25885

    Spolarich Étterem és Söröző

    A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont. A pesti Ferences templom mellett korábban álló ferences kolostor helyén 1876-77-ben építették fel a ma is Ferenciek Bazára néven ismert átjáróházat, földszintjén bérbeadható üzletekkel. Itt elsőként Holzwarth György vett bérbe egy helyiséget étterem céljára, mely Csalányi Károly vezetésével hamar a legjobbak közé emelkedett. Gyakran a Ferences templomig ért az asztalra várók sora. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg az éttermet és ekkor nyerte el a mai formáját (pl. Pándy Lajos festőművésznek, Palka József ólomüveg-készítőnek, Linger Károly bútorosnak köszönhetően). 1934-en Károlyi László vette bérbe az éttermet és adta neki a ma is használatos Kárpátia nevet. Akkor még ez a IV. kerület volt. A Kárpátia 1949-ben került állami tulajdonba, 1957-ben pedig a HungarHotels lánc része lett. Berendezését a művelődési miniszter védetté nyilvánította. 1979-ben felújították. A privatizáció után 1997 októberében a nemzetközileg is elismert, korábban a Forum szállodát megnyitó és nagy sikerrel vezető, majd több évet külföldön dolgozó Dr. Niklai Ákos vette meg. Azzal a céllal, hogy Budapest ismert és újra elismert vendéglátóhelyévé tegye. Ma a Kárpátia Étterem és Söröző 6 teremmel és számos szolgáltatással áll a vendégek rendelkezésére. Kreatív konyhájával, a megújult magyar gasztronómiát képviseli - a nemzetközi divatkonyhák legfrissebb ízeivel fűszerezve. Esténként Sárközi Lajos és zenekara játszik tüzes cigányzenét, de palettájukon megtalálhatók klasszikus és jazz darabok, évtizedes és mai slágerek, musical részletek is. Az utca pár éve térkő burkolatot kapott padokkal és fákkal. (egykor.hu és karpatia.hu )

  • VF_25090

    Pinke József étterme

    Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó épületének tervezője Khittel Rudolf és Krickl Ernő volt. Az épületegyüttes Váci utcai kétemeletes részében a kaszinó működött, míg a tömb további részében a "mindennapi szigorú katonaélet" folyt. Későbbiekben (többek között) itt alakult meg a Honvéd Együttes, az épület általában művelődési célt szolgált. Ugyanitt volt a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat székháza is, beköltözésüket megelőzően a városvezetés támogatása nélkül (sőt ellenére) az épületet felújították. Az MKB 1993-ban kapta meg, ekkor teljes körű felújításon esett át.

  • VF_18827

    Thonet-udvar

    A Duna-korzó hét koraeklektikus háza közül egyetlenként fennmaradt, 1869-71-ben épült palotát a hajlított székeivel hatalmas vagyonra szert tett Thonet testvérpár építtette. Tervezője Skalnitzky Antal és Koch Henrik építõ cége volt (amelynél a 22 éves Hauszmann Alajos is töltötte inaséveit, és ennek az építkezésnek is művezetője volt). A kivitelezést Wagner János építőmester végezte el. A Vigadó tér északi oldalán álló, olasz reneszánsz stílusú, két telek összevonásával létrejött, négy utcára néző, szabadon álló épület teljes háztömböt alkot. A homlokzatok eredetileg sem voltak azonosak. A Vigadó tér felé néző főhomlokzaton a saroktengelyek és a középső axisok rizalitként ugranak előre. 1898-ban az épület egy részét tűzvész pusztította, aminek áldozata lett az itteni Thonet-szék lerakat is. 1933-34-ben a Phönix Életbiztosító Társaság jelentős átalakítási munkálatokat végzett, elsősorban az Apáczai Csere János utcai szárnyat érintve, és bauxitbeton szerkezeteket is beépítve. A jelen korban, az 1980-as évekre az épület vakolata, gipsz díszkonzoljai, oszlopfaragásai már nagyon tönkrementek. Felújítására 2003-tól került sor. A Duna-korzó koraeklektikus palotái közül csak ez vészelte át Budapest 1944/1945-ös ostromát. 1934-től a ház híres lakója volt Illyés Gyula (1902-1983) Európa-szerte ünnepelt író, aki ekkor még a Phönix Életbiztosító hivatalnokaként kereste a kenyerét. Itt lakott báró Láng Lajos miniszter, almási dr. Balogh Tihamér orvos. A földszintjén több sörcsarnok is működött: Keresztes Ede Pilseni Étterme, Baár József és Petanovits József sörcsarnoka. A Duna-part, a Duna-korzó, a környékbeli szállodák és a Vigadó miatt sokan látogatták és élvezték a jó sört és a jó levegőt. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”. (www.egykor.hu) A képeslapot 1906 szeptember 18.-án adták fel Tátra-Lomnicba. Zöld színű 5 filléres bélyeggel.

/76
<< >>