A képen Győr központját, a Baross utat láthatjuk az Arany János utcától a Kazinczy utca felé. Az épületek közül néhányak állnak, mások helyére újakat építettek.

A képen egy győri látképet láthatunk, középen a Radó-sziget (Sétatéri-sziget) a régi színházzal és a Kioszkkal. Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés a mai Radó-szigeten. Jobb oldalon Újvárost láthatjuk a Zsinagógával, háttérben a Hosszúhíd látható.

A Széchenyi tér 5. szám alatt található Apátúr-ház az 1740-es évek elején jött létre, több középkori épület átalakításával, Sajghó Benedek pannonhalmi bencés főapát megrendelésére. II. József idejében a barokk palotát elkobozták a bencés rendtől, ekkor kaszárnyaként, majd árvaházként funkcionált. A bencések 1802-ben vehették ismét birtokukba. 1816-tól a győri székeskáptalan papneveldéjének helyszíne volt, 1857-től itt működött a kisszeminárium, 1910-től pedig a tanítóképző kollégiuma. Az Apátúr-házat államosították a II. világháború után. 1949 óta ad otthont a győri helytörténeti gyűjteménynek. Ma már a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelye. A Rákóczi utca 1. szám alatt áll az egykori Városháza (a múzeum mellett), amely 1993-tól Győr Megyei Jogú Város Levéltárának székhelye. A felvétel idején rendőrség működött az épületben.

A képen Kisfaludy Károly szobrát láthatjuk még eredeti helyén, a Radó-szigeten (régen Sétatér). A szobrot 1892-ben Mátrai Lajos György készítette. Kisfaludy Károly a megye híres szülötte volt, író, költő, szerkesztő. Egy kedves kis legenda is elterjedt a szoborrol, mely ma már a Bécsi kapu téren áll. Mivel Győrt iskolavárosnak is nevezhetjük számos jóhírű közoktatási intézménye miatt, sok szorgos diák rója reggelente a belvárosi utcákat iskolába menet. Kisfaludy kevéssel 8 óra előtt jól körülnéz a téren, és felírja az elkésők nevét.

Az alábbi képeslapon a régi győri Kereskedelmi és iparkamara épülete látható a Vilmos császár úton (ma Szent István út), később MTESZ Székház, most a TIT Pannon Egyesület használja az alsó szintjét.

A Szent Orsolya oltalma alatt tevékenykedő női szerzetesrendet 1535-ben az itáliai Bresciában alapította Merici Szent Angéla. A rend tagjainak fő feladatai a nevelés, az oktatás és a beteggondozás. A rend győri jelenlétének története 1726-ban kezdődött, az első főnöknő, Braun M. Alexia három rendtársával együtt érkezett a Mosoni-Duna partjára. A zárdához kapcsolódó barokk templomot 1762. szeptember 10-én szentelték fel.

A képeslapon a győri Magyar Állami Felső Leányiskola látható, mely ma a Kazinczy Ferenc Gimnázium épülete.

Az alábbi képeslapon Gyarmat településről láthatunk egy képeslapot, amely láthatjuk a Fő teret, a Községházát és Springer József áruházát.

A képeslapon Győr központja, a Baross út látható. Háttérben magasodik a Városháza tornya, mellette a Baross híd.

A képeslapon a győri Városháza látható. 1900-ra készült el, ekkor volt ünnepélyes avatása. A városháza tornya a régi Fehérvári kapu tűztornyának állít emléket. Hübner Jenő tervei alapján Schlichter Lajos kivitelező valósította meg.