A képeslapon az egykori Központi Szálloda épülete látható Menyháza-fürdőn. A parkosítás Wenckheim Frigyes érdeme, aki az 1890-es években fogott nagy léptékű fejlesztésekbe, hogy a fürdőtelep méltó környezetbe kerüljön. A sétány fenyőkből és hársfákból álló parkon vezetett keresztül, érintve a szállodát, a villákat és a Fürdőházat (Tündérrózsás-villa). A település egykor Magyarországhoz tartozott.

A Fürdőház épülete a bejárat felől Menyháza-fürdőn. A település egykor Magyarországhoz tartozott.

A levelezőlap képes oldalán a Fő- és Erzsébet forrás épülete látszik. Borszék Erdélyben, Gyergyószentmiklóstól 40 km-re északra fekszik Romániában. A település egykor Magyarországhoz tartozott. Középkor óta ismert gyógyhely, több mint harminc bő hozamú borvízforrással rendelkezik, amelyek más-más összetételűek. Első fürdőháza 1725-ben épült, a források vizét 1770-től palackozzák. A borvíz, a savanyú forrás- és ásványvíz Erdélyben meghonosodott megnevezése. Nevét borra emlékeztető savanykás ízéről kapta, rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz (szénsavtartalmú), forrását borkútnak nevezik. Hátoldalán körpecsét - GYÓGYHELYBIZOTTSÁG, BORSZÉK felirattal, középen 4 fill. olvasható.

Bejárat Borszék fürdőtelepére. A levelezőlap képes oldalán egy székelykapu látszik, mögötte távolba vesző sétánnyal. Bár savanyúvíz forrásai már a XVI. századtól ismertek voltak, virágkorát a XIX. század második harmadában élte. Ebben az időszakban tömegével épültek az üdülést szolgáló faházak, villák valamint a gyönyörű sétányok és a bájos fürdőpavilonok. A fürdőtelep is ekkor kapta meg a képeslapokon visszaköszönő arculatát.

A levelezőlap képes oldalán Borszék Fő- és Erzsébet forrásának épülete látszik, az előtte lévő parkkal és szoborral koronázott szökőkúttal. Gyergyószentmiklóstól 40 km-re északra fekszik, Romániában (Székelyföld legészakibb települése). A település egykor Magyarországhoz tartozott.

A képen az aradi kirakodó vásár egy részlete látható, egy korabeli festmény nyomán.

A levelezőlap képes oldalán a Medvetó látható az Illyés villával. Kapcsolódó név: Tivoli szálló. A kiterített medvebőrre emlékeztető sóstó használati jogát 1894-ben szerezte meg Sófalvi Illyés Lajos.

A képen Torda (Turda) Akna a tordai sósfürdő látható, a partjára épített fürdőkabinokkal. Az évszázadok óta tartó sóbányászat hozadékaként alakult ki. A bányát 1932-ben zárták be, járatait gyógyászati célokra alkalmazzák elsősorban légúti betegségekben szenvedők részére. A település Kolozsvártól 32 km-re délkeletre fekszik Romániában (a képeslap postára adásának időpontjában is), de egykor Magyarországhoz tartozott. Az első dátum a levelezőlap írásának keltezése, a második a kiadás vélhető időpontja.

Szovátafürdő egyik részlete.

A levelezőlap képes oldalán a Kaszinó épülete látható, a hozzávezető sétánnyal, Szováta-fürdőn. A képeslap kiadása idején vélhetően Magyarországhoz tartozott, a második bécsi döntés értelmében. Ma Romániához tartozik, Marosvásárhelytől 60 km-re keletre fekszik. A kolozsvári Fotofilm kiadóhoz köthető fényképész neve Szabó Dénes.