sort by: relevance title

results: 2033

refine search results
/204
<< >>
  • 761911_lead

    Kisfaludy Sándor szülőháza

    image

    Felnőtt belépőjegy

    A Kisfaludy Sándor szülőháza látható a képes levelezőlap másolaton. Kisfaludy szülőháza a kisnemesi kúria, emlékmúzem,jelenleg emlékház,irodalmi emlékhely. A sokszorosított képeslap belépőjegyként került árusításra 50,Ft -ért. Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 760754_lead

    Lilike montázs

    image

    képes levelezőlap

    Nyerges Miklós fotóiból összeállított képeslap montázs. 1.kép: Ovális talpon kislány figurája, hátratett kezében virágcsokor, köténnyel, papuccsal és fejkendővel. Előtte két liba. M. J. Hummel feliratú kőedény, az 1920-as évekből. A plasztika híg mázzal, természetes színezéssel készült. Dr. Szondy Istvánné hagyatéka. 2. kép Lilike arckép Dr. Szondy Istvánné "Lilike" portréja. Olajfestmény Asztalos István szignójával, aranyozott blondel keretben. Kicsit jobbra néző női mellkép, szőke hullámos hajjal, mélyen dekoltált zöld ruhában, nyakán kis feszület, hajában piros masni. 3.kép: Csikós ; Herendi porcelán 4.kép: Kovács Margit kerámia Dr. Szondy Istvánné ( szül.Jóhn Ilona) ,vagyis "Lilike" Sümegen nevelkedett,majd Budapestre ment férjhez,Dr. Szondy Istvánhoz.Lilike jelentős műtárgygyűjteményét Szondy István, utóduk nem lévén, Sümegnek adományozta 1988-ban.1995-ben kerültek a jelentős értéket képviselő világhírű manufaktúrák által készített porcelán-,kerámia-, és üveg-, használati és dísztárgyak a Kisfaludy Sándor Emlékház különtermébe.

  • 736633_lead

    Sümegi látkép régről

    image

    Sümeg 19.sz eleje,metszet (belépőjegy)

    A képes levelezőlapon a Sümegi vár metszete látszik, egy korai ábrázolás másolata. Az eredeti metszet a 19.sz-ban készült. A fekete-fehér képeslap a Városi Múzeum, Sümeg kiadásában jelent meg és a múzeum belépőjegyeként funkcionált. (Felnőtt belépőjegy:50,-Ft) A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 736027_lead

    Üdvözlet Sümegről

    image

    Kisfaludy Sándor szobra és szülőháza

    Üdvözlet Sümegről! képeslevelezőlap kiadója Bereczky Gyula ,Sümeg.A fotón Kisfaludy Sándor költő szülőháza és Gerenday Antal által készített mellszobor látható. ( Körbe kerített emelvényen!)A fotón a ház előtt és a téren asszonyok,férfiak,gyerekek.A fotón egy fejkendős asszony kandikál be a kép széléről. Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 730188_lead

    Kisfaludy Sándor

    image

    Ifjúsági és nyugdíjas belépőjegy

    Előlapján Kisfaludy Sándor nyomtatott portréjával(1772-1844).Eredetije Döbrenteinél.Kiadta Heckenast Gusztav Pesten. Kisfaludy kézírásának másolatával.A Sümegi Városi Múzeum által kiadott ifjúsági és nyugdíjas belépőjegy(25,-Ft). Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 732923_lead

    Kisfaludy Sándor

    image

    Ifjúsági és nyugdíjas belépőjegy

    A Sümegi Városi Múzeum által kiadott ifjúsági és nyugdíjas belépőjegy(25,-Ft).Előlapján Kisfaludy Sándor nyomtatott portréjával(1772-1844).Eredetije Döbrenteinél.Kiadta Heckenast Gusztav Pesten. Kisfaludy kézírásának másolatával. Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában.

  • 639348_lead

    Vájling

    image
    qualifiedcontent

    Belül fehér, kívül kék mázas. Margarétás mintázatú a díszítése ( fehér, vörös, zöld).A sümegi Városi Múzeum különgyűjteményének Patonai-Nádasi anyagából. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen. A város híres fazakasai közül ki kell emelni Patonai Ferencet /1925-1987/,aki az 1940-es évek elejétől kezdődően dolgozott Sümegen.Fő célja a helyi hagyományok újraélesztése,a múlt örökségének megmentése.Felkutatta a régi cserépedényeket,róluk készült fényképeket,az utolsó sümegi fazekasoktól elsajátította a hagyományos formakincset és díszítésmódot.Házában családi múzeumot rendezett be,amelyben megtalálhatóak voltak a begyűjtött és saját készítésű edények is.1979-ben a Népművészet Mestere,1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte.A "Patonai -műhely folytonosságát,keresztfiúk,Nádasi János fazekasmester munkássága biztosítja.

  • 729851_lead

    Sümegi vár fentről

    image
    qualifiedcontent

    képes levelezőlap

    képes levelezőlap

    Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Mészáros Norbert drón felvételről fényképezte le a Sümegi várat és a köré épülő várost. A felvételen számos műemlék és középület ,terek és utcák jól kivehetőek. A képeslapot a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben. Csodaszép,eleven zöld színben pompázik az egész táj. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

    Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Mészáros Norbert drón felvételről fényképezte le a Sümegi várat és a köré épülő várost. A felvételen számos műemlék és középület ,terek és utcák jól kivehetőek. A képeslapot a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben. Csodaszép,eleven zöld színben pompázik az egész táj. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

  • 729844_lead

    Sümegi vár napnyugta

    image
    qualifiedcontent

    képes levelezőlap

    Sümegi várat megörökítő színes képes levelezőlap. A sümegi fotós Gyulai Balog Barnabás télen napnyugtakor készített sümegi látképét a Sümeg és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft.adta ki 2015-ben.Csodaszép, kékes és tűzes narancsos színekben gazdag képeslap született. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

  • 770985_lead

    Sümeg

    image

    képes levelezőlap

    Sümeg nevezetességeit bemutató színes képes levelezőlap.Lila keretben az első fotón a vár egy részlete és a Püspöki Palota,a második fotón a Sümegi Urunk Mennnybemenetele Plébániatemplom,a harmadik képen pedig a Kisfaludy Étterem és Vendégház előtte a Ramassetter szoborral. Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya.

/204
<< >>