Fényképalbum - Megemlékezés 1959. évről. A képen a VIII., kerületben található üzletek kirakatainak a képei láthatók.

Thék Endre (1842–1919) bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének időskori portréja látható. Budapesten a Józsefvárosban nyitotta meg asztalos műhelyét 1872-ben, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.

Thék Endre (1842.– 1919.) bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője. Budapesten a Józsefvárosban nyitotta meg asztalos műhelyét 1872-ben, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.

Thék Endre (1842–1919) bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének időskori portréja látható. Budapesten a Józsefvárosban nyitotta meg asztalos műhelyét 1872-ben, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.

Heinrich Ferenc (1866-1925) vasáru-nagykereskedő, kereskedelemügyi miniszter. Kétszer volt kereskedelmi tárca élén elsőként 1919. augusztus 17-től szeptember 17-ig Friedrich-kormányban, majd 1919. november 25-től 1920 március 15-ig a Huszár-kormányban. Amikor nem vállalt politikai posztot akkor régi családi vasnagykereskedést vezette, több kereskedelmi intézmény elnöke volt, nevesítve a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara alelnökeként és a budapesti Kereskedelmi Testület elnökeként tevékenykedett. A XIX. század közepén Heinrich Alajos a cég alapító vaskereskedést hozott létre a Belvárosban, Heinrich Alajos és Fiai cégjellel. Vagyonukat nemcsak a vaskereskedéssel, hanem a politikai háttér ügyes kialakításával is gyarapították. A család tagjai a másik kereskedőcsalád sarjaival, a Schopper család leányaival házasodtak össze. A Schopper család őse Károly, vaskereskedő, nagy szántóterületeket vásárolt a Józsefvárosban, ahol a róla elnevezett Schopper Gasset magyarosították 1873-ban Tömő utcára. Az 1900-as években a jómódú cég Józsefvárosba költözött, a régi császári és királyi honvédség szekerész laktanyájának helyén felépített új székházába, az Üllői út 32. szám alá, az épületet Heinrich-udvarnak nevezték, kiterjedt a Mária utca 54. szám alá, ott raktározták az árukat, a földszinten vörös téglából épült udvari épületekbe. Az 1970-es években az Üllői úti részen a Vasért Vállalat boltja és központja működött. A felújított klasszicista épület homlokzatán, Négy szobor felett "Heinrich-Udvar" felirat olvasható. A Mária utcai épületrészen a homlokzaton mai is olvasható: "Heinrich A. és Fiai Rt." A múlt üzenete a mának.

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyetemi gyakorló iskola Budapest VIII. kerületében. Országos hírű speciális matematika tagozata, ahol több, mára elismert matematikus is végzett. 1909 őszén kezdték meg a munkálatokat, az akkori Mária Terézia téren. a két világháború, és az 1956-os forradalom sosem kímélte az épületet, de minden egyes alkalommal szebbé építették. Kezdetben külön fiú, és leány osztályok voltak, majd koedukálták az osztályokat, de az ötvenes években szétbontották az osztályokat, sőt egy darabig csak leány iskolaként funkcionált. Az iskola hírnevét az 1962-ben induló matematika tagozat alapozta meg, és a mai napig számtalan tehetséges diák kerül ki az intézményből.

1896-ban Rémi szálló néven nyílik meg a mai Hotel Nemzeti. A négyemeletes hotelt a neves pesti vendéglős dinasztia, a Rémi család építtette. Akkor különlegességnek számított a központi gőzfűtés és a hidraulikus villamos felhúzógép, valamint a szobákba hideg-meleg víz. A körúti hoteltől a Rémi család 1929-ben vált meg, akkor kapta a Hotel Nemzeti nevet, a színház szomszédsága miatt. Csekő étterem, Dréher söröző. A szállodát többször is felújították. 2012. december 11-én újra megnyitott a Hotel Nemzeti Budapest szálló. A képen fegyveres katonák és civilek állnak a Rémi kávéház előtt az őszirózsás forradalom idején. Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28. és október 31. között. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta.

A Rákóczi-térről, valamint a Rákóczi-téri vásárcsarnokról készült fénykép.

Erdélyi Mór fényképe a Rákóczi térről.