sort by: relevance title

results: 11853

refine search results
/1186
<< >>
  • Lőcse

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    A lőcsei városháza

    Lőcse az 1930-as, 1940-es években

    A régi városháza a 15. században épült gótikus stílusban, 1550-ben leégett, 1615-ben mai árkádos formájában építették át. Végleges formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el. Ma a Szepesi Múzeum működik benne. Harangtornya 1651-ben épült.

    A régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült. A külső falon látható XVII. századi óriási allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. Az épület eredetileg reneszánsz tornyát a XVIII. században barokkosították.

    A városháza épülete mögött helyezték el a vasból készült szégyenketrecet, melyben közszemlére tették a könnyűvérű nőket, illetve az elítélt bűnözőket.

  • Kőszeg

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Kőszeg Jurisics tér

    Kőszeg Városkapun át

    Kőszegi háztetők templom tornyokkal

    Kőszegi házak

    Kőszeg vizes árok

    Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

    Mária szobor
    A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként.

    Jézus Szíve templom
    A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján.

    Szent Jakab templom
    A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával

    Szent Imre Templom
    A templomot a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára építették 1615 és 1618 között, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban átadták a katolikusoknak.

    Kőszeg azon kevés városok közé tartozik, amelynek középkori városfala még sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Kőszeg jellegzetessége, hogy vár-város volt, így az Óvárosba is csak a vizesárokkal körülvett városfalon keresztül lehetett bejutni. Így a mai Fő tér felől, az egykori vizesárkon és hídon áthaladva, az ún. Déli városkapun keresztül volt megközelíthető a Jurisics tér is. A Jurisics tér szerkezetében még őrzi középkori eredetét, mai arculata azonban jellegzetesen barokk. Korábban ez volt a város legfontosabb tere: piactér, gyülekezési fórum, és a büntetés-végrehajtás színhelye is.

    A Jurisics tér közepén az 1739-ben felállított Mária-szobor áll. Mögötte a tér másik díszes eleme, a Városkút található, amit 1766-ban építettek a korábbi láncos kút helyén. Az idők során elnyerte mai finom, könnyed vonalvezetésű, romantikus formáját.

    Szintén a tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett két templom is található rajta. Ennek hátterében a város német-magyar kétnyelvűsége áll. A lakosság a 16.-17. századig közös templomot használt, de ezután a magyar protestánsok egy új templomot (Szent Imre) építettek a régi mellé (Szent Jakab). Így a régit ettől kezdve csak a németajkú kőszegiek használták.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Kassa óvárosi üzletek

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Kassa óvárosi épület

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Kassa Megyeháza

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették.

    A Megyeháza Abaúj-Torna vármegye valamikori székhelye, ma a Kelet-Szlovákiai Képtár épülete. A kassai paloták egyik közös jegye a címer elhelyezése azok homlokzatán. Az Abaúj-Tornai vármegye, mint régi közigazgatási egység címerét 1558-ból a Megyeháza homlokzatán láthatjuk, ahol 1779-től székelt a megye közigazgatása.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei - Megyeháza

    image
    qualifiedcontent

    Kassa Megyeháza

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    A barokk-klasszicista palotát a Pozsonyi Császári Kamara mérnöke Langer János tervezte 1779-ben. Többször átépítették, a legnagyobb átépítésen 1887-89 között esett át. A munkálatokat Gerster Béla és Markó Gusztáv vezették.

    A Megyeháza Abaúj-Torna vármegye valamikori székhelye, ma a Kelet-Szlovákiai Képtár épülete. A kassai paloták egyik közös jegye a címer elhelyezése azok homlokzatán. Az Abaúj-Tornai vármegye, mint régi közigazgatási egység címerét 1558-ból a Megyeháza homlokzatán láthatjuk, ahol 1779-től székelt a megye közigazgatása.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Faragott templomi bútor

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár.

    A kassai dóm a tűzvészek és földrengések, valamint az új stílusú javítások ellenére szépen megtartotta gótikus mivoltát, mindemellett sok értékes művészeti alkotást őriz.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Kassai dóm templom oltár

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája.

    A dóm belsejében a legnagyobb kincsként és látványosságként a gótikus Szent Erzsébet főoltár (1474-1477) tartható számon 48 gótikus táblaképével. A gigantikus, több mint 11 m magas szárnyasoltáron álló három szobor a gótikus szobrászművészet legszebb alkotásai közé tartozik. Középen Szűz Mária áll karján a kis Jézussal, két oldalán a két Szent Erzsébet. A táblaképek közül az Árpádházi Szent Erzsébet legendáiról szóló alkotások tán a legszebbek.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Utolsó ítélet dombormű

    Szent Erzsébet Székesegyház északi kapu domborműve

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    Az északi kaput ... "Aranykapunak (Porta aurea) is hívták, aranyozott szobrai miatt (1860-ban a szobrok aranyozását eltávolították). A legdíszesebben kiképzett kapu. Díszességét azzal magyarázták, hogy ez a kettős kapu nyílik a város főterére, a városházához, ahol a középkori közélet folyt. A kettős kaput elválasztó pilléren a templom védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet, felette liliomos címerpajzsot tartó két angyal látható. Az északi kapu oldalfülkéiben, a domborművekkel díszített mennyezet alatt Szent Imre, Szent István, Szent László és István sógora, Szent Henrik szobrai állnak.

    A bejárat fölött háromszög alakú oromzat. Kettős ívmezőjében az utolsó ítélet elevenedik meg. A domborművet egy vízszintes párkány két részre osztja. A felsőben Krisztus mint Majestas Domini jelenik meg, körülötte Szűz Mária, Szent József és az apostolok. Krisztus az égitestek (Nap, Hold, csillagok) felett trónol. A legfelső rész kiterjesztett szárnyú angyalai közül egyik szegeket tart, másik kettő a feltámadás harsonáit fújja. Az alsó képmezőben feltámadt halottak. Jobbról az üdvözülteket fogadó angyal, balról az elkárhozottakat űző ördögök. (Az Utolsó ítélet dombormű körül lépcsőzetesen elrendezve további öt, téglalap alakú domborműfülke található.

  • Kassa

    Révhelyi Elemér képei

    image
    qualifiedcontent

    Szent Erzsébet Székesegyház északi kapu

    Kassa az 1930-as, 1940-es években

    Helyén már a 13. században egyhajós plébániatemplom állott, miután ez porig égett, több emberöltőn keresztül tartó munkálatokba kezdtek. Az eredeti alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómja, ez a minta már akkor öthajós elképzelést mutat, ám ezt csak évszázadokkal később éri el. Nagy formátumú patrónusai Zsigmond és Mátyás király voltak, legszebb részletei ekkor készültek. Az újabb tűzvész nem kímélte az épületet, így ismét átalakítások és újratervezések évtizedei után Steindl Imre (a budapesti Parlament tervezője) 1877-96 között alakíttatja öthajóssá a templomot. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta, nemzeti zarándokhelyünk.

    A kassai dóm a tűzvészek és földrengések, valamint az új stílusú javítások ellenére szépen megtartotta gótikus mivoltát, mindemellett sok értékes művészeti alkotást őriz. A templom három gazdagon díszített kapui közül a legdíszesebb az északi kapu az Utolsó ítéletet ábrázoló timpanonjával (Aranykapu), a délnyugati sarokban található középkori vízköpő.

    Az északi kaput ... "Aranykapunak (Porta aurea) is hívták, aranyozott szobrai miatt (1860-ban a szobrok aranyozását eltávolították). A legdíszesebben kiképzett kapu. Díszességét azzal magyarázták, hogy ez a kettős kapu nyílik a város főterére, a városházához, ahol a középkori közélet folyt. A kettős kaput elválasztó pilléren a templom védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet, felette liliomos címerpajzsot tartó két angyal látható. Az északi kapu oldalfülkéiben, a domborművekkel díszített mennyezet alatt Szent Imre, Szent István, Szent László és István sógora, Szent Henrik szobrai állnak. A bejárat fölött háromszög alakú oromzat kettős ívmezejében az utolsó ítélet elevenedik meg. A domborművet egy vízszintes párkány két részre osztja. A felsőben Krisztus mint Majestas Domini jelenik meg, körülötte Szűz Mária, Szent József és az apostolok. Krisztus az égitestek (Nap, Hold, csillagok) felett trónol. A legfelső rész kiterjesztett szárnyú angyalai közül az egyik szegeket tart, kettő a feltámadás harsonáit fújja. Az alsó képmezőben feltámadt halottak. Jobbról az üdvözülteket fogadó angyal, balról az elkárhozottakat űző ördögök láthatók. Az Utolsó ítélet dombormű körül lépcsőzetesen elrendezve további öt, téglalap alakú domborműfülke található.

/1186
<< >>