sort by: relevance title

results: 11853

refine search results
/1186
<< >>
  • Lébény

    Révhelyi Elemér képei

    Római katolikus templom rajzok Lébény

    Templom keresztmetszet

    Lébény az 1930-as és az 1940-es években.

    A lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom román stílusban épült középkori keresztény templom, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, a Győrtől mintegy húsz km-re fekvő város országos hírű nevezetessége.

    Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben (az I. világháborús emlékmű mellett) Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, melyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab templom szerzetesi templom volt. Tehát a Szent Margit templom is román kori templom volt, s ugyanolyan kőhasábokból építették mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom fokozatosan elpusztult. A helyi egyházközség, a jezsuiták feloszlatását követően használaton kívül maradt, Szent Jakab templomot vette át.

    Az öreg plébániát, ma zarándokház, a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették. Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben már említenek. Maga a templom már 1206-ban állt. Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el. Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyeztek el. Különösen iskolai szünetekben szeretett itt tartózkodni a győri ház, juniálisaikra meghívták a bencés rend képviselőit is. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuitákat pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek. Később a kolostor megmaradt részét 1838-ban plébániává alakították át.

  • Lovasberény

    Révhelyi Elemér képei

    Templom Lovasberény

    Lovasberény az 1930-as és az 1940-es években.

    A templom építését Cziráky Antal gróf és felesége, Batthyány Mária grófnő határozták el. Terveit az Egri Székesegyház építésze, Hild József készítette, aki az említett székesegyház mintájára kupolás empire stílusú, klasszikus, szép arányú templomot tervezett, amely terveket többek között pesti és bécsi mesterek valósították meg, 1832. és 1834. között. Hild József lovasberényi építésvezető pallérja Katzenbeisser Mihály volt. Az oszlopos előcsarnokú, kupolás, két tornyú, tágas szentélyű, művészien díszített építmény az egész vidéket uralja. A templom homlokzatán lévő felírás Wéber Antal pesti művésztől való, az aranybetűs szöveg — "MAGNIFICAT ANIMA MEA DOMINUM" — messziről hirdeti, hogy a templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelte fel 1834. szeptember 14-én Horváth János székesfehérvári püspök. A szentély boltozatát Wágner József pesti mester fiával építette, a márványozást bécsi mesterek készítették el. A keresztelő medence és a szószék márványozása Vogel Frigyes műve. Az asztalalakú monumentális főoltár mögött függő kép Szűz Máriának Erzsébettel történt találkozását ábrázolja, nyugodt, klasszikus stílusban. Festője, Danhauser József bécsi művész. A templomban lévő csillárt Cziráky Nepomuki János 1859-ben adományozta. Ő hozatta rendbe 1869-ben a szentély átázott boltozati festését és az orgonát is, amelyet 1869. augusztus 3-án villámcsapás rongált meg. Az egyik mellékoltár, a lourdesi Szent Szűz szobra újabb keletű. A sekrestyében őrzött XVIII. századbeli ismeretlen szerzőtől származó Mária képet a régi búcsújárások tették kedvelt emlékűvé.

  • Leibicz

    Révhelyi Elemér képei

    Leiblici Szent Anna oltár

    Leibicz az 1930-as és az 1940-es években.

    Szent Anna harmadmagával, a leibici Szűz Mária mennybevétele templom Szent Anna-oltárának szekrényében .

    1510-1520

  • Lébény

    Révhelyi Elemér képei

    Lébényi templom belső

    Lébény az 1930-as és az 1940-es években.

    "Megújulva túlélni a századokat"

    A lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom román stílusban épült középkori keresztény templom, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke.

    Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, melyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab templom szerzetesi templom volt. A Szent Margit templom is román kori templom volt, s ugyanolyan kőhasábokból építették mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom fokozatosan elpusztult. A helyi egyházközség, a jezsuiták feloszlatását követően használaton kívül maradt, Szent Jakab templomot vette át.

    Az öreg plébániát, ma zarándokház, a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették. Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben már említenek. Maga a templom már 1206-ban állt. Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el. Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyeztek el. Különösen iskolai szünetekben szeretett itt tartózkodni a győri ház, juniálisaikra meghívták a bencés rend képviselőit is. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuitákat pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek. Később a kolostor megmaradt részét 1838-ban plébániává alakították át.

  • Lébény

    Révhelyi Elemér képei

    Lébényi templom kapu részlet

    Lébény az 1930-as és az 1940-es években.

    A lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom román stílusban épült középkori keresztény templom, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, a Győrtől mintegy húsz km-re fekvő város országos hírű nevezetessége.

    "Megújulva túlélni a századokat"

    Már egy 1267-es okiratban olvasható, hogy a községben (az I. világháborús emlékmű mellett) Szent Margit tiszteletére emelt templom állt, melyet a helyi egyházközség használt. A Szent Jakab templom szerzetesi templom volt. Tehát a Szent Margit templom is román kori templom volt, s ugyanolyan kőhasábokból építették mint a kolostortemplomot. Legutolsó felújítására az 1674-ben történt felszentelése előtt került sor. Ez a templom fokozatosan elpusztult. A helyi egyházközség, a jezsuiták feloszlatását követően használaton kívül maradt, Szent Jakab templomot vette át.

    Az öreg plébániát, ma zarándokház, a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették. Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben már említenek. Maga a templom már 1206-ban állt. Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el. Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyeztek el. Különösen iskolai szünetekben szeretett itt tartózkodni a győri ház, juniálisaikra meghívták a bencés rend képviselőit is. A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuitákat pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek. Később a kolostor megmaradt részét 1838-ban plébániává alakították át.

  • Lovasberény

    Révhelyi Elemér képei

    Cziráky-kastély Lovasberény

    Lovasberény az 1930-as és az 1940-es években.

    Az épületegyüttes legkorábbi része a Buzlay család birtoklása idején a 15. század végén épült, amely ma a délnyugati épületrészek alatt található. A kastély és a birtok 1698-ban gróf Siegbert Heister generális tulajdonába került, aki felújíttatta az épületet. Az ő nevéhez fűződik az egykori plébánia templomocska építése is. A gróf Cziráky család 1730 januárjában szerezte meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. Gróf Cziráky György 1763–1767 között bővíttette az épületet, az építőmester a székesfehérvári Rieder János volt. Cziráky György 1775-ben bekövetkezett halálát követően, birtokai és kastélya fivérére szálltak. Cziráky László további bővítéseket végzett az épületen, ekkor alakították ki az U alaprajzú épület barokk díszudvarát is. A kastély mai képét 1804–1810 között gróf Cziráky Antal Mózes idején nyerte el, az építész ekkor már a Rieder János fia Rieder Jakab volt, aki klasszicista stílusban álmodta meg a kastélyt. Ekkor készült el a kastély körüli nagy kiterjedésű (22 öl széles és 36 öl hosszú) angol tájképi park is, melyben bonyolult alaprajzú mesterséges tavat alakítottak ki kis vízeséssel, szigettel. Amely mellett a kitermelt földből halmozott dombok őrzik uruk és úrnőjük nevét (Antal és Rózsa domb). A parkban pálmaházat, vadászlakot, a patakon kőhidat, a tó partján romantikus halászkunyhót építettek. A kastélyt Cziráky Antal Mózestől fia, János örökölte. Az udvari szárnyak és sarokpavilonok 1850 körül épültek, az akkori építész Ybl Miklós volt. A kastélyt 1943-ban renoválták.

  • Lovasberény

    Révhelyi Elemér képei

    A Cziráky-kastély Lovasberény

    Lovasberény az 1930-as és az 1940-es években.

    A Cziráky-kastély Lovasberényben, Fejér megyében található.

    Az épületegyüttes legkorábbi része a Buzlay család birtoklása idején a 15. század végén épült, amely ma a délnyugati épületrészek alatt található. A kastély és a birtok 1698-ban gróf Siegbert Heister generális tulajdonába került, aki felújíttatta az épületet. Az ő nevéhez fűződik az egykori plébánia templomocska építése is. A gróf Cziráky család 1730 januárjában szerezte meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. Gróf Cziráky György 1763–1767 között bővíttette az épületet, az építőmester a székesfehérvári Rieder János volt. Cziráky György 1775-ben bekövetkezett halálát követően, birtokai és kastélya fivérére szálltak. Cziráky László további bővítéseket végzett az épületen, ekkor alakították ki az U alaprajzú épület barokk díszudvarát is. A kastély mai képét 1804–1810 között gróf Cziráky Antal Mózes idején nyerte el, az építész ekkor már a Rieder János fia Rieder Jakab volt, aki klasszicista stílusban álmodta meg a kastélyt. Ekkor készült el a kastély körüli nagy kiterjedésű (22 öl széles és 36 öl hosszú) angol tájképi park is, melyben bonyolult alaprajzú mesterséges tavat alakítottak ki kis vízeséssel, szigettel. Amely mellett a kitermelt földből halmozott dombok őrzik uruk és úrnőjük nevét (Antal és Rózsa domb). A parkban pálmaházat, vadászlakot, a patakon kőhidat, a tó partján romantikus halászkunyhót építettek. A kastélyt Cziráky Antal Mózestől fia, János örökölte. Az udvari szárnyak és sarokpavilonok 1850 körül épültek, az akkori építész Ybl Miklós volt. A kastélyt 1943-ban renoválták.

  • Körmend

    Révhelyi Elemér képei

    Körmendi várkastély

    Körmend az 1930-as és az 1940-es években.

    A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt. A Batthyány család 1655-ben hozta létre a vár ma is látható, négyszárnyú, hengeres saroktornyokkal ellátott központi magját. A Rákóczi-szabadságharc alatt megsérült várat az 1710-es években újjáépítették, majd gróf Batthyány Lajos, a későbbi országnádor, az 1730-as években barokk stílusú kastéllyá alakíttatta. A barokk korban az épületeket egyetlen tengelyre fűzték fel, a főépülethez hosszú fasorokat építettek, és ezek két oldalára kerültek a melléképületek. A kastély új emeletet és új főhomlokzatot kapott, ekkor alakult ki a nagy szélességben előrelépő közép rizalit. A XIX. században az egész kastélyt klasszicista stílusban építették újjá. 1920-tól a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemész orvos volt a kastély tulajdonosa. A szegények orvosaként is ismert herceg a kastély egyik szárnyában rendezte be kórházát, ahol mintegy 20 000 műtétet végzett, a rászoruló betegeket ingyen gyógyította, a birtok bevételeinek kétharmadát a betegek gyógykezelésére fordította. A példás családi és társadalmi életet élő herceget 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta.

    Várkert
    A kastély parkját a XVIII. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert. A park közepén áll egy 15 méter magas obeliszk, attól nem messze egy kis tóhoz érünk, a hídon átkelve egy kissé jobbra találjuk a park büszkeségét, egy 400 éves, 35 méter magas óriási platánfát. A parkban több mint 60 fa- és cserjefaj található, a platánok mellett tulipánfák, kőrisek, juharok és fenyők.

  • Körmend

    Révhelyi Elemér képei

    Körmend barokk falburkolat

    Körmend az 1930-as és az 1940-es években.

  • Körmend

    Révhelyi Elemér képei

    Körmendi várkastély

    Körmend az 1930-as és az 1940-es években.

    A kastély eredete a XV. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz kastélynak épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt. A Batthyány család 1655-ben hozta létre a vár ma is látható, négyszárnyú, hengeres saroktornyokkal ellátott központi magját. A Rákóczi-szabadságharc alatt megsérült várat az 1710-es években újjáépítették, majd gróf Batthyány Lajos, a későbbi országnádor, az 1730-as években barokk stílusú kastéllyá alakíttatta. A barokk korban az épületeket egyetlen tengelyre fűzték fel, a főépülethez hosszú fasorokat építettek, és ezek két oldalára kerültek a melléképületek. A kastély új emeletet és új főhomlokzatot kapott, ekkor alakult ki a nagy szélességben előrelépő közép rizalit. A XIX. században az egész kastélyt klasszicista stílusban építették újjá. 1920-tól a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemész orvos volt a kastély tulajdonosa. A szegények orvosaként is ismert herceg a kastély egyik szárnyában rendezte be kórházát, ahol mintegy 20 000 műtétet végzett, a rászoruló betegeket ingyen gyógyította, a birtok bevételeinek kétharmadát a betegek gyógykezelésére fordította. A példás családi és társadalmi életet élő herceget 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta.

    Várkert
    A kastély parkját a XVIII. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert. A park közepén áll egy 15 méter magas obeliszk, attól nem messze egy kis tóhoz érünk, a hídon átkelve egy kissé jobbra találjuk a park büszkeségét, egy 400 éves, 35 méter magas óriási platánfát. A parkban több mint 60 fa- és cserjefaj található, a platánok mellett tulipánfák, kőrisek, juharok és fenyők.

/1186
<< >>