1896-ban Rémi szálló néven nyílik meg a mai Hotel Nemzeti. A négyemeletes hotelt a neves pesti vendéglős dinasztia, a Rémi család építtette. A körúti hoteltől a Rémi család 1929-ben vált meg, akkor kapta a Hotel Nemzeti nevet, a színház szomszédsága miatt. A szállodát többször is felújították. 2012. december 11-én újra megnyitott a Hotel Nemzeti Budapest szálló. Az épületben működött a Csekő étterem. A képeslap színes grafikán régi villamosok és lovaskocsik láthatók. Látszik a Népszínház utca bejárata.

Képeslapról készített fotó. A Luther-udvar földszintjén, egykor működő Munkácsy kávéház látható, az épület sarkán. Az árnyékolóval védett terasz a Rákóczi út felőli részen volt. 1912-ben Géber Ignácz és Társa voltak a tulajdonosai. A háttérben a Keleti pályaudvar homlokzata látszik. A dátum a keltezés alapján.

Trükkfelvétel, montázs. A József Főherceg szálloda itt látható frontja szemben van a Keleti Pályaudvarral.

Budapesten a Rákóczi út 58. szám alatt épült fel 1896-ban a Metropole szálloda. Petanovics József 26 évig volt a szálló első tulajdonosa. Népszerűségére vall, hogy még kuplét is énekeltek "a jó Petanovicsról" a nyári színházban. A szálló kitűnő konyhája, a Keleti pályaudvar és a Lóversenypálya ("a Lovi") közelsége vonzotta a vendégeket. Az 1940-es években az étterem mellett már kávézó, söröző, matrózcsárda, és kerthelyiség várta a betérőket. A II. világháború után 1957-től üzemel újra szállodaként. 1969-ben a HungarHotels-től átvette a Pannonia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. 1978-ban felújították a Metropole-t. Az 1990-es évek elején ismét korszerűsítették az akkor kétcsillagos szállodát. A mai nevén Mercure Budapest Metropol Hotel immár négycsillagos szálloda. A Mercure szállodalánc tagjaként többnyire külföldi vendégeket és turista csoportokat fogad a világ minden tájáról. (egykor.hu) A képeslapot 1918 augusztus 27. adták fel Gödöllőre öt darab két filléres bélyeggel.

A képen a Keleti pályaudvar épülete látható, valamint a hozzá tertozó park.

A Kígyó tér a Klotild palotákkal. A képen, a baloldalon álló palota aljában működött a Belvárosi Kávéház. A kávéház az Eskü út 5. szám alatt szerepelt a címjegyzékben. A terület azóta már az V. kerülethez tartozik és az 1990-es évek óta a tér a Ferenciek nevet viseli.

A képeslapról készített fotón a Klotild paloták láthatóak. A Kígyó tér déli oldalán lévő baloldali épület földszintjén működött a belvárosi kávéház. 1910-ben vette át a Rónai család és évtizedeken keresztül üzemeltették. Az 1945-ös ostrom után elsőként nyitottak ki a városban. A palota előtt az 1908-ban felállított Werbőczy szobor látszik. A terület a képeslap kiadása idején még a IV. kerülethez tartozott.

A levelezőlap képes oldalán az egykori Kígyó tér látható, az 1899 és 1902 között felépített Klotild palotákkal. A Klotild paloták közül a déli, amely a Matild nevet viselte látszik a bal oldalon. Földszintjén működött a Belvárosi kávéház. A régi Erzsébet hidat 1903-ban adták át, viszont nem látni a kávéház előtti Werbőczy szobrot, amelyet 1908-ban avattak fel. A jobb oldali - északi - palota földszintjén, Zwieback portálja látszik. A képeslap kiadásának idején még Kígyó tér nevet viselte és a IV. kerülethez tartozott a terület.

A Kígyó tér a Klotild palotákkal. A képen, a baloldalon álló palota aljában működött a Belvárosi Kávéház. A kávéház az Eskü út 5. szám alatt szerepelt a címjegyzékben. A ház előtt, az 1908-ban felavatott Werbőczy szobor látszik. Az út túloldalán az 1914-ben felállított Pázmány szobor állt, amely jelenleg a józsefvárosi Horváth Mihály téren látható. A képeslap Hans Götczinger akvarellje után készült. Hans Götczinger (1867-1941) festőművész volt, számtalan akvarellt készített magyarországi helyszínekről. Azóta már az V. kerülethez tartozik és az 1990-es évek óta a tér a Ferenciek nevet viseli. A dátum a postai bélyegző alapján.

A Kígyó tér a Klotild palotákkal. A képen, a baloldalon álló palota aljában működött a Belvárosi Kávéház. A kávéház az Eskü út 5. szám alatt szerepelt a címjegyzékben. A jobb oldali palota földszintjén a Zwieback cég működött. A terület azóta már az V. kerülethez tartozik és az 1990-es évek óta a tér a Ferenciek nevet viseli. A dátum a postai bélyegző alapján. A képeslap valószínűleg előbb került kiadásra, mert nem látszik a kávéház előtt az 1908-ban felavatott Werbőczy szobor.