sort by: relevance title

results: 1521

refine search results
/153
<< >>
  • 748031_lead

    Sümeg Mária Kegyhely

    fotómontázs

    Sümeg Mária Kegyhely,mozaikszerűen színes képekből megszerkesztett képeslap.10 színes kockából összevágott montázs. A képeken a Ferences kegytemplom kívülről,belülről,főoltára illetve a Fájdalmas Szűzanya kegyoltára látható. A kegytemplom története A műemlék ferences kegytemplom (Szt. István tér 9. T-el: 83). Ősét Széchenyi György püspök építtette 1649-ben, aki ez évben telepítette Sümegre ferenceseket. Mai barokk formáját 1852-ben nyerte. Kegyszobra 1653-ból való. A hatalmas, gazdag pompájú faragott barokk főoltárt Fr. (Richter) Domonkos győri karmelita készítette. A freskókat Kontuly Béla alkotta: a hajó képeit 1951-55 közt, a szentélyt 1968-ban. A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére van szentelve. 36x13 m. 1968-ban új palafedést és külső felújítást, 1972-ben márvány padozatot és belső felújítást kapott. Búcsú: Jézus Szíve vasárnap és Kisboldogasszony utáni vasárnap Szentségimádás: farsang három utolsó napja. Széchenyi György püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható. A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely, és zarándokhely.

  • 748028_lead

    Maulbertsch freskó

    A feltámadott Krisztus tanítványai között

    Sümeg,római katolikus plébániatemplom. F.A. Maulbertsch: A feltámadott Krisztus tanítványai között. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • 748007_lead

    Sümeg Maulbertsch freskó

    "A pásztorok imádása" c. oltárkép

    Sümeg, római katolikus templom.Maulbertsch (1724-1796) "A pásztorok imádása" című oltárképe.Dobos Lajos fotója alapján készült képes levelezőlap. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • 748026_lead

    Plébániatemplom belső

    Sümeg

    Sümeg Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom belső tere. A fotót Szelényi Károly készítette. Magyar Képek sorozatban jelent meg Budapesten. A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • 748008_lead

    Sümeg Plébániatemplom

    F.A.Maulbertsch (1724-1796) : Pásztorok imádása

    Sümeg,Plébániatemplom,F.A. Maulbertsch( 1724-1796): Pásztorok imádása. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • 748006_lead

    Sümeg Plébániatemplom részletek

    Sümeg Plébániatemplom ,részletek F.A. Maulbeertsch freskóiból (1724-1796). 1. freskó A Napkeleti bölcsek (A déli fal második oltárképe) A Háromkirályok hódolattal imádnak. 2. freskó Szent Péter beszéde Pünkösdkor; Középen az idős Péter apostolmagával ragadó szónoki lendülettel prédikál. (Az északi fal harmadik oltárképe.) 3. freskó Izsák feláldozása; Ábrahám áldozatának jellegzetesen barokk ábrázolása. A kép keletkezésének ideje valószínűleg 1758.(A szentsír fülke hátsó falán 1960-ban találták meg.) 4. freskó Franz Anton Maulbertsch önarcképe (freskó részlet!) Karácsony,a pásztorok imádják a megszületett Kisjézust.Meleghangú,közvetlen jelenet. A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • 747996_lead

    Plébániatemplom főoltára

    Mellékoltár: Golgota

    Sümeg,Plébániatemplom főoltára:Urunk Mennybemenetele. Mellékoltár: Golgota A freskókat Franz Anton Maulbertsch( 1724- 1796) festette.Fotókat Békefi László készítette. A Plébániatemplomot a 18. sz.-ig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom - az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus - egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

  • 747638_lead

    Sümeg,Plébániatemplom

    Templom belső

    Sümeg Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom belső tere. A fotót Szelényi Károly készítette. Magyar Képek sorozatban jelent meg Budapesten. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecenásának szülőháza.

  • 747637_lead

    Sümegi vár

    Látkép a várral (XIII-XVII.sz.)

    A képes levelezőlapon a Sümegi vár látható a város egy részletével. A fotót Szelényi László készítette, a Képzőművészeti Kiadó adta ki Budapesten és 2,50 Ft-ért terjesztették. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

  • 747636_lead

    Üdvözlet Sümegről

    légi felvétel a várról

    Légi felvétel a sümegi várromról és a köré épült korabeli Sümeg városáról. Sümeg (németül Schimeck, horvátul Šimeg) város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. A város keleti és északi szélén áthalad a 84-es főút, amely Sopron és a Balaton térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból könnyen elérhetővé teszi Sümeget. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták, a többi kurucvárral együtt. 1724–1733 között jelentősen kibővített, Sarlós Boldogasszonynak szentelt, ferences kegytemplom (ahol több mint 60 csodálatos gyógyulás történt) és kolostor, valamint az 1748–1753 között Padányi Biró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom. A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására. A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat. Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak. A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához.A vár hosszú éeveken keresztül a Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelsésben állt.

/153
<< >>