sort by: relevance title

results: 147

refine search results
/15
<< >>
  • Nagdela_lead

    Sámuel Hanagid Ibn Nagdéla

    NÉPSZERŰ ZSIDÓ KÖNYVTÁR sorozat 20. szám

    "Megtiltották, hogy zsidó a „Don” címet viselje. A Marran zsidók tömege jelenik meg Spanyolországban. Azok a zsidók ezek, akik látszatra, hogy az üldözés, az 1479. évben fölállított inquisitió gyötrelmeitől meneküljenek, áttértek a keresztény hitre. Ezeket a spanyolok „conversos" „megtértek"-nek vagy „nuevos christianos“-nak nevezték, vagy más névvel „marranos”-oknak."

  • Sopron_lead

    A zsidók története Sopronban

    A legrégibb időktől a mai napig

    Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat által jutalmazott pályamű
    Hetvenöt kiadatlan okirati melléklettel
    Részlet a könyvből: "Te könyvecske pedig menj és hirdesd a mi szívbéli örömünket, hogy a Gondviselés megérnünk engedte ezen esztendőt, hazánk ezeréves fönnállásának fenséges, lélekemelő ünnepét."

  • Egy zsido_lead

    Egy zsidó vallás van-e, több-e?

    "Hosszú vergődés, remény, meg lemondás után, nagyvégre valamelyes aktualitásba is tudta vinni a magyar zsidóság egységes szervezetének kérdése. Persze annak is jó ideje már: még 1912-ben volt. Akkor, a február huszadiki Országos Értekezleten „az ország kétszázötven hitközségének kiküldöttjei" nagy lelkesedéssel kikiáltották, hogy a magyar zsidóságnak kijáró autonómia csak közös lehet, egységes és egyetemes, mert a zsidóság „egységes és oszthatatlan, senki által és semmi czimen két vagy több felekezetre nem bontható". Egy héttel rá, február huszonhetedikén, a magyarországi orthodox zsidóság egyeteme „kétszáznyolczvan szent életű papjának" megállapítása alapján kijelenti, hogy „a neológok és orthodoxok két oly különböző felekezetet alkotnak, melyek vallásszervezeti közösségben a legsúlyosabb lelkiismereti kényszer nélkül nem élhetnek."

  • Gondolatok_lead

    Gondolatok a Talmudból

    "Jelen művecske czélja hozzájárulni ahhoz, hogy a talmudról minél szélesebb körökben is alkothassanak fogalmat maguknak azok, kik az ókor szellemi alkotásai iránt érdekkel viseltetnek.
    Az itt felsorolt gondolatok csak egyes csöppek a talmud szellemének tengeréből (,,,)"

  • Tortenet2_lead

    Bibliai Történet II.

    A honfoglalástól a második templom koráig

    A középiskolák II. oszt. izr. tanulók számára

    E korszak története Mózes öt könyvében van megírva. Isten a világot hat nap alatt teremtette, a hetedik napon pedig nyugodott és ezt a napot nyugalom napnak (szombat) szentelte. Isten az első emberpárt Ádámot és feleségét Évát az Éden kertjébe helyezte, de mivel megszegték az ő parancsát, kiűzte őket onnan. Idővel az emberek nagyon elszaporodtak, de oly gonoszak és erőszakosak voltak, hogy Isten özönvíz által elpusztította őket; csak Nóé, az egyetlen igaz ember menekült meg családjával együtt.
    Noénak három fia volt: Sém, Hám, és Jáfet. — Ezektől származnak a különféle népfajok.

  • Tortenet1_lead

    Bibliai Történet I.

    A világ teremtésétől Mózes haláláig

    Az izr. elemi népiskolák I-IV. osztálya és a középiskolák I. osztálya számára

    "A bibliai történet Izráel népének a történetét tanítja a biblia elbeszélése szerint."

  • Prags_lead

    Die Familien Prags.

    Prága régi zsidó temetőiben fellelhető sírfeliratok jegyzéke

  • Spiegler_deu_lead

    Die Unsterblichkeit der Seele

    nach den neuesten naturhistorischen und filosofischen Forschungen

    A lélek halhatatlansága (német nyelven), Héber bölcsészet kötet része

  • Spiegler_heber_lead

    Héber bölcsészet

    "A héber bölcsészet eredete a monotheismusban rejlik. Mi a monotheismus ? A legtisztább elmélet az Istenségről, az ész diadala a bölcselkedők ellenmondásai fölött, az egyistenség megismerésén alapuló bölcsészeti igazság. Az ókori görög bölcsészek mély gondolkodás s eszményi felfogás tekintetében ép oly kiválók voltak, mint a görög művészek, kiknek munkái mai napig utolérhetetlen klassikai mintái a későbbi nemzedékeknek; minthogy azonban a monotheismus napja nem árasztotta rájuk fénysugarát, csodálatra méltó elmélkedésök daczára tanok nem győzedelmeskedhetett."

  • Maimuni_phil_lead

    Maimuni philosophiájának viszonya a Mutazilita Kalamhoz

    Adalék az arab-zsidó aristotelismus történetéhez

    "Az a bámulatos eredmény, melylyel a legújabb kritikai kutatások minden téren méltán dicsekedhetnek, azoknak a fontos vallástörténeti kérdéseknek terén is mutatkozik, melyeket részint a szűk tudományos látókörből, részint a kellő tárgyilagosság tudatának hiányából, leginkább azonban a rendelkezésre álló soknemű eredeti forrásokban való tájékozatlanságból származó véleményeltérések természetszerűen felszínre vetettek. Most már kétségtelen, hogy ugyanazok a tényezők, melyek a művelődéstörténet számtalan más jelenségeinek előmozdításában a legmesszehatóbb szerepet vitték, a vallásnak, az azon belül támadt számos árnyalatnak és magának a vallástudomány fejlődésének is legerősebb rugói. Új politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok mindig új világnézeteknek csiráit hozták magukkal, melyeket a különböző néprétegek a megváltozott körülményeknek saját szempontjukból való megítélésének hatása alatt különböző formában hozták napvilágra. És minthogy ezt a jelenséget a történeti idők kezdetétől napjainkig végigkísérhetjük, úgy kellett lennie az iszlám idejében is, amidőn a Mohamedet és az első kalifákat követő dinasztiák új meg új regimje eleinte pártokra, később azonban sectákra bontotta az alig egyesült arab társadalmat. Ezen a helyen azonban az iszlámnak ezirányú fejlődés­menetéből csak azokat a mozzanatokat ragadhatjuk ki, melyek leginkább azona ponton domborodnak ki legjellemzőbb módon, hol a zsidó gondolkodás az arabbal közvetlen érintkezésbelépés az egymásra kölcsönösen kifejtett hatás alól mégis az arab jelleget magánviselő theológiai felfogással került ki.”

/15
<< >>