Történeti összefoglalás a váci zsidóság helyzetéről. A német megszállást megelőző időkben az illetőségi bizonyítványokat megvonták illetve nem adtak ki újakat. Ezt az iparigazolványok felülvizsgálata követte, valamint az állampolgársági bizonyítványoké. Különböző jogcímeken, indokokkal történt az igazolványok megvonása, majd az ezzel kapcsolatos fellebbezési lehetőséggel az alispánhoz lehetett fordulni. Gyakoribbá váltak a kihágási eljárások is, melyeknek lényege a pénzbírság majd az igazolványok végleges megvonása. Az alispán működési köréhez és a Gazdasági Albizottsághoz tartoztak az adásvételi szerződések is, és a földterületek is. Végül „a zsidó kereskedőket és iparosokat kizárták a közellátási és közszükségleti cikkek árusításából, előállításából”. A zsidótörvények meghozatalának idején a Baross Szövetség a zsidó kereskedőket és iparosokat háttérbe igyekezett szorítani. Ezt követte a Váci Kiegészítő Parancsnokság által a munkaszolgálatra való behívások sora. 1942-ben kezdte meg működését a KEOH, a Külföldieket Ellenőrző Országos Hatóság is. A különböző igazolások, bizonyítványok beszerzését országos rendelkezések nehezítették. Az 1895 előtti felekezeti anyakönyvi kivonatokat bevontatták. 1944. március 19-e után megkezdődött a zsidó lakosság összeköltöztetése, majd a Kistarcsai Internálótáborban gyűjtötték össze őket később, ahonnan Auschwitzba kerültek. A gettóba szállított bútorok, ingóságok megsemmisültek, a lakosság által különböző helyekre kerültek, elvitték azokat. A gettóba zártság keserű hátrányait részletezi K. Lajos. Később a teljes váci gettót, a Pest környéki települések gettóival együtt a monori, téglagyárból kialakított gyűjtőtáborba szervezték át. A templomokat raktárakká alakították, a lakások szabad rablás helyszíneivé váltak, a benne lévő tárgyakkal, ingóságokkal együtt. A felszabadulás után a Vácra visszatérő túlélőket a JOINT váci kirendeltsége segítette meg élelemmel, szállásbiztosítással. K. Lajos 1800 zsidó elpusztulását említi meg.

Historical summary about Jewry in Vác. In anterior times of German occupation the residence certificates were revoked, or not issued new ones for people. The following was the revision of industrial cards, as well as of citizenship certificates. This action was by several reasons. The aim was the ultimate withdrawal of certificates and documents. Sales contracts and lands also belonged to Deputy Lieutenant’s scope. Finally the Jewish traders and industrialist were disqualified from trading and making of public supply and public needs items. The Baross Alliance tried to de-emphasized Jewish traders. The following was the conscriptions of forced labors by Additional Headquarters in Vác. The KEOH and Foreigners National Control Authority started its running in 1942. The purchasing of documents was more difficult, the birth certificates before 1895 were involved. After 19th of March in 1944 the Jewish population was moved with each other. They were gathered in Kistarcsa internment camp. Later from here they got to Auschwitz. The furnitures and every personalties were annihilated or scattered. Lajos K. reports about these events. Later the whole ghetto was reorganized to ghetto of Monor in a brick yard. The synagogue had been warehouse. Every flats and appartements were open place for free robbery. After liberation the survivors who returned to Vác, the JOINT’s office supported with food and accomodation opportunities. Lajos K. mentions decay of 1800 Jewish people.