A legszórakoztatóbb és legkevésbé szavahihető utazó kétségkívül John Smith kapitány volt. Smith kapitány azok közé tartozik, akiknek neve az észak-amerikai irodalom történetének kezdetét jelöli. Kalandos életének második felében Smith az igazi kalandokban való aktív részvételét felváltotta e kalandok leírásának passzívabb, de sokkalta jövedelmezőbb tevékenységével. Ekkoriban vetette papírra azt a munkáját The True Travells, Adventures and Observations of Captain John Smith (Igaz beszámoló John Smith kapitány utazásairól, kalandjairól és megfigyeléseiről, 1630) , amelyben érdekesen ír Magyarországról. Az egyes szám harmadik személyben íródott könyv névtelen történészének elmondása szerint John Smith kapitány 1601-ben érkezett Magyarországra, ahol csatlakozott Duc de Mercoeur (akit Duke of Mercuryként, vagyis Higanyként emleget) seregébe, ez a francia nemesember ugyanis a törökök ellen harcolt hazánkban. Smith kapitány több magyar város ostrománál is kitüntette magát az általa feltalált katonai fényjelek sikeres alkalmazásával. Kalandjainak legérdekesebb fejezete azonban Erdélyhez kapcsolódik, ahol felajánlotta szolgálatait Báthory Zsigmond fejedelemnek. A Székely Mózes (könyvünk Moyses Zachelnek mondja) vezette erdélyi sereg régóta Regall várát ostromolta. A törökök, akik már nagyon unták az ostromot, végül is kiüzentek az erdélyi csapatok parancsnokának, hogy a hölgyek örömére, akik ugyancsak vágyakoztak már valamilyen úri szórakozásra, Turbasa úr párviadalra hívja ki bármelyik kapitányt, akire egy század vezényletét rábízták, s aki merészel vele megvívni életre-halálra.