Színehagyott világ Gothár Péter meséinek terepe. Vásott anyagok. Málló vakolatú csempeházak. Napszítta, elhordott ruhák. Elhasznált életek. Kedvvel időz Oroszországban: a Nyikolaj Vasziljevics Gogol és Alja Rahmanova közötti költészeti skálán, a Szerelem, cseka, halál és A bécsi tejesasszony című jól csúszó leleplezések Svájcban élt írónője és a fantasztikus rémlátomások költője közötti félúton. A Katona József Színházban pénteken az alkoholban elmerülő szovjetbirodalom szamizdatsztárja, Venyegyikt Jerofejev színdarabját kerítette színre: Walpurgis-éj, avagy a kővendég léptei címmel. Jerofejev az ellenzéki ivás, a szeszbe emigrálás szakírója volt. Moszkva-Petuski című regényében nem Csicsikov utazza keresztül a birodalmat holt lelkekért, hanem személyesen az író magukat halálba ivó lelkekkel. Jerofejev nem fúlt bele a vodkatengerbe, mint Vampilov. A rák végzett vele. Nem engedték ki Párizsba műtétre. Meghalt gégerákban, mint egy különös nyelvi tehetségű alkalmi segédmunkás.