Péreli Zsuzsa

text

A magyar szakmai klisé szerint a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa. Viszont Péreli szinonimája nem - nemcsak - a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával is, s biztos, hogy más műfajban ugyancsak jeleset alkotott volna - vagy fog - ha akarja. A gobelin a legnemesebb képzőművészeti műfajok egyike, szaktudást, kultúrát, különleges érzékenységet, szaporátlan, kolostori munkát követel. Ezért van, hogy a gobelin - ezt jó értelemben mondom - valamilyen templomi áhítatot kelt, hódolatot követel és szerez művészének. Csak megjegyzem, hogy Péreli maga szövi meg gobelinjeit, tehát direkt dolgozik. Munkásságának kezdete a Concept Art virágkorára esett. A koncept nyilván "feküdt" Pérelinek, s noha nem lett ennek az iránynak követője, érződik, hogy ezen az iskolán keresztülment. Az ő gobelinelőadásának az addigi maestoso helyett váratlanul, sőt megbotránkoztatóan a scherzando lett az előjele. Archaizál, de nemcsak a régmúltban, a XVI. századi klasszikus gobelin korában keresgél, hanem a XIX-ben is. Sőt, előképe a századforduló, de még a századelő is. Világát nagyjában a szecesszió alapozta meg. Péreli leleménye - jóval a nosztalgiahullám magyarországi föltörése előtt - a fotográfiák szövése. Alapja: kispolgári vagy parasztszoba falán függő barna fénykép. A talált - azaz fölkutatott - fotográfiát aztán táblakép nagyságúra többszörözve gobelinbe szövi. Az ő titka, hogy mintájából mit hagy meg egy az egyben, mikor hangsúlyoz, mikor mennyit tódít. A fotó annyi neki, mint a klasszikus festőnek a modell, a szürrealistának az álom. Már a parasztszobákban is izgatták pérelit a szentképek, utóbb fölfedezte magának az ikon világát is. Az ikont a középkorban lénynek, eleven lénynek tartották. Péreli átírásaiban is életben maradt. Imitálja a pravoszláv ikontechnikát, sima arcképfestést szövéssel, a képmást övező, de szabadon hagyó arany- vagy ezüstlemezt ezerféle eljárású pompás varrással, rátéttel, gyönggyel. Mégis vigyázzunk; éles nyelvű gobelinszövőnk némileg megzavarja áhítatunkat.Megfogadtam, hogy ebben a megnyitóban műtárgyat nem említek, most kétszer is megszegem a fogadalmam. Az 1987-es Boldogasszony - melyet a Műcsarnokban olasz turisták oly meghitten Signorának tiszteltek - betetőzése a játék és a direkt ellentét-egységnek. Ez már valódi ikon, a Madonna karjai közt Bambino, de ott a halálra emlékeztető koponya is. A bordűr a gobelin hagyományos kerete: ezeken a darabokon tobzódik, nemcsak az aranykeretezéssel, hanem mindezt masnik, gyöngyök mindenféle színek, járulékok kísérik. Péreli Zsuzsa egyre jobban belefeledkezik a játékba, s a persziflázs közben esztétikai igényei is megnőnek. Kevés, aki nála jobban tud nemet és igent mondani egyszerre.A Péreli-műben bennfoglaltatik a Pirandello-féle "játék a játékban" de a heccből kezdett játék nála lassacskán kezd második természetévé válni.A Művész nem tanít semmilyen intézetben, mégis - nolens-volens - iskolát indított. Miért ne kaphatná meg - nő létére - a mester epitetont?Utánozni csak a külsőségeit lehet, az ő appercepcióit más nem érzékelheti, az ő fejével nem gondolkozhat más. Itt érünk a második főerényéhez, és ez a tartás. Ezért nem vált Péreli Zsuzsa a saját epigonjává, talán maga sem tudta, hogy a művészettörténet mekkora vissza-visszatérő veszedelméből menekült meg. Úgy látom - ami a legnehezebb - Péreli Zsuzsa akart maradni. Sikerült.

Title(s), language
is part of Bors-Honty művészeti könyvtár
language hungarian
Subject, content, audience
subject Péreli Zsuzsa
subject Hann Ferenc
subject könyv
Creators, contributors
creator Hann Ferenc
publisher Berta Kiadó
Time and places
place of publishing Békéscsaba
spatial reference Békéscsaba
location of physical object Kaposvár
date 1992-01-01
temporal reference 1992
Attributes
medium paper
extent 120 p
format jpeg
Legal information
rightsholder Együd Árpád Kulturális Központ
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source http://egyud.kaposvar.hu/
registration number BHMK.0066