Vadlakoma a párizsi Le Grand Véfour-ban, Szent Hubertusz tiszteletére (november 3.). A nagyméretű ovális asztal fókuszpontjában egy kitömött őz vagy szarvas áll grandiózus asztali díszként. A finom fogásokat jóféle borok és vadászkürtzene kíséri. A napóleoni korszakban és a második császárság idejéna legjobb éttermek a Palais-Royal környékén voltak fellelhetőek Párizsban. Ezek egyike volt a Le Grand Véfour. 1820-ban vásárolta meg Jean Véfour a Café de Chartres-t, hogy saját nevét adva egy új szintre emelje a párizsi és egyben francia gasztronómiát. Bár három év múlva eladta Jean Boissiernek, minőséget garantáló neve továbbra is megmaradt is étterem elnevezésében. 1827-ben már a Hamel Brothers az új tulajdonos, és innentől kezdve sorscsapások sorozata éri, tűz és halálesetek, amelyek hozzájárultak a lassú agóniához, és végül az 1905-ös bezáráshoz vezetettek (a hírhedt emeleti bár kivételével). 1948-ban nyitott újra, a híres szakács Raymond Olivier az ismert gasztronómiai szakíró vezetésével. Az étterem talán leghíresebb étele az 1820-as években megalkotott Mornay mártás. Az eredeti kép Jean Paul Aron "Le Mangeur du XIX. Siécle" könyvében található, aki a L'Illustration Journal Universel egyik 1844-es kiadványából vette át (november 30.?).