A szerző új könyvében abból indul ki, hogy a tudás nem csupán az ész dolga, mert az, amit hajlandók vagyunk tudni, elválaszthatatlan attól, amit tenni akarunk, avagy amit tettünk és reméltünk. A tudás etikai feltételei ott jelentkeznek a legnyilvánvalóbban, ahol önigazolásunk vagy a tetteinkért vállalt felelősség függ a felismeréstől. A tudást ilyenkor erkölcsi értelemben is vállalni kell- olykor magunk ellen fordítva- a belőle következő konzekvenciákkal együtt. A könyv kiemelten foglalkozik a saját korunkra vonatkozó tudásunk és nem-tudásunk problémáival. Azt a gondolatot fejti ki, hogy közelmúltunk hű ismeretét sokszor éppen az akadályozza, hogy résztvevői voltunk, hogy tehát az is érvényesül, amit a szerző a "nem tudjuk, mert tesszük" szavakkal fejez ki. (Kossuth Könyvkiadó)