Rónay György tanulmánykötete, mely a műfordítás elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik, gazdag műfordítói tapasztalatok nyomán született. Hogyan cseng Vörösmarty Vén cigány-a - Babits szerint a legszebb magyar vers- franciául? Reális-e az a Baudelaire-kép, amely a nyugatosok fordításai alapján alakult ki közvéleményükben? Lehet-e hű egyszerre a latin és a magyar nyelv szelleméhez a fordító Horatius műveinek átültetésénél? Hogyan értelmezi Szabó Lőrinc és Vas István Villon költészetét? Mivel ajándékozta meg a magyar líra a francia irodalmat? Bekapcsolódhatunk-e végre a világirodalom eleven vérkeringésébe egy "világnyelv" közvetítésének segítségével?...Számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb kérdést vet fel a könyv, melyekre a választ olyan írótól kapjuk meg, aki tökéletesen otthonos nemcsak anyanyelve, de más nyelvek hangulati zónáiban, struktúrájában, költészetének érzelmi, idegi izgalmaiban is, aki egyaránt kitűnően vív a hazai és az idegen közegben, annyira megszokott tárgyak között mozog. Rónay kötete nemcsak a szakemberek számára vonzó olvasmány, a szerző látásmódjának költői elevensége az ismeretszerzés mellett a művészi élvezetet is biztosítja mindenkinek.