Áldássy Ignácz, az Arany Sas különc vendége, fotó
Áldássy Ignácz, az Arany Sas különc vendége. Adatok a leltárkönyv alapján. Áldássy Ignácz (1797/8–1889) portréja, aki a leírások szerint 49 évig lakott a Hatvani és Újvilág (ma Kossuth Lajos és Semmelweis) utcák sarkán lévő Arany Sas fogadóban (a kép a Pilvax-hagyaték része). A korabeli tudósítások szerint Áldássy – a Törökkanizsa melletti Szanád falva nemes ura (egykori Torontál megye) – 1840-től (Magyar Elek gasztronómiai szakíró, újságíró szerint 1938-tól) haláláig 1889. szeptember 6-ig lakott az Arany Sas fogadóban. (Krappel/Kreppel Ignácz bajai kereskedő és unokája János 1797-ben nyertek magyar nemességet, 1800-ban pedig Szanádi előnevet. A család Torontál vármegyében telepedett le.) A 19. századi Pest legkülönösebb szállóvendége, teljesen elzárkózott környezetétől, ritkán hagyta el a fogadót és még ritkábban fogadott vendéget. A szálló két egybenyíló szobájában élte végig életét. Magyar Elek szerint kezdetben még le-lejárt a többi vendéggel ebédelni. Később már csak Rudolffal, a főpincérrel vitetett föl magának linzertortát, krumplisalátát és fehércukrot, nap nap után. Az Arany Sas fogadó remetéje a beszámolók szerint senkivel nem beszélt és a fogadós Wimmer Antallal is csak annyit társalgott, amennyit feltétlenül szükségesnek ítélt. Könyveket nem olvasott, újságokat nem kért magához, csak annyiból lehetett tudni, hogy még él, hogy a reggelit, az ebédet és a vacsorát elfogyasztotta, valamint az általa egész nap elpöfékelt szivarok füstje utalt jelenlétére. Állítólag utoljára 1849 májusában hajtatott ki a városba, belecsöppenve Pest városának Heinrich Hentzi budai várparancsnok általi lövetésébe. Szerencsésen végződött kalandja után, többé nem hagyta el szállását. Ritkán fogadott vendégei egyike, a szálló különc vendégének történetére kíváncsi Jókai Mór volt. Alakját mégis Krúdy Gyula örökítette meg az Álarcos hölgyben. Források: Reiszig Ede dr.: Bács-Bodrog vármegye nemesi családai, in: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai, 1909; Kempelen Béla: Magyar nemesi családok I.,1911; N. Kósa Judit: A szivarozó remete, http://nol.hu/kultura/a-szivarozo-remete-1524627 (hozzáférés: 2021.01.07.); Nemzet, 1889. szeptember 07.; Pesti Napló esti kiadás, 1889. szeptember 17.; Budapesti Hírlap, 1889. szeptember 07.
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
Subject, content, audience | |
subject | fotó |
subject | portré |
subject | fogadó |
subject | szálláshely |
subject | vendéglátás-történet |
Creators, contributors | |
publisher | - |
Time and places | |
place of publishing | - |
spatial reference | Budapest (Magyarország) |
spatial reference | Kossuth Lajos utca 20. (Budapest, 5. kerület) |
location of physical object | Budapest |
temporal reference | 19. század vége |
temporal reference | - |
Attributes | |
medium | paper |
extent | 10 cm x 6 cm |
colour image | black and white |
format | jpeg |
Legal information | |
rightsholder | MKVM |
access rights | research permit needed |
Source and data identifiers | |
source | MKVM |
registration number | VF_30_834 |
registration number | VIP_50_Személyek_cukrász_művész_politikus_1848-as sz_Draveczky foto |