Nagysitke, 1898. január 17. – Győr, 1968. december 27.: polgármester. Szüleivel került Győrbe 1906-ban. Előbb alkalmi munkás, majd az ágyúgyárban kapott állást. 1917-ben a Magyarországi Vas-és Fémmunkások Szakszervezetének tagja. A polgári demokratikus forradalom idején az újjászerveződő hadseregbe sorozták be, ahol bizalminak választották. A Tanácsköztársaság idején a városi munkástanács tagja, majd a 19. kisalföldi gyalogezred egyik zászlóaljának politikai megbízottjaként harcolt az északi fronton. A proletárdiktatúra bukását követően letartóztatták és Siófokra internálták, majd néhány hónap múltán rendőri felügyelettel szabadult. 1922-től betonmunkás. 1927-től hivatalosan is az MSZDP tagja. Részt vett a párt röplapjainak terjesztésében, tagtoborzó házi agitációkban és Népszava-előfizetők gyűjtésében. A negyvenes években megválasztották az építőmunkás szakszervezeti csoport vezetőségébe. 1944 októberében mint megbízhatatlant vonultatták be munkaszolgálatosnak. 1945 augusztusában tért haza Győrbe. Belépett a Magyar Kommunista Pártba, kerületi titkár, majd a Gráb-gyárban üzemi titkár. Részt vállalt – mint népbírósági ülnök és B-listabizottsági tag – „a közélet megtisztításában”. Az 1948. október 29-ei közgyűlés kinevezte Győr polgármesterének. December 22-én leváltották, és helyettes polgármester lett. A tanácsok megalakulásakor az SZTK győri igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese, 1954-ben a Győri Fehérnemű Ktsz elnöke, 1957-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Mint a győri MSZMP Városi Bizottságának tagja hosszú időn át a fegyelmi bizottság elnöke. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Utolsó lakhely: Szabolcska u. 12. – A győri köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.