A “Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma” levélpapírján gépelt levél autográf aláírással, keltezett. “Kezdjük azzal, hogy nagyon élvezem az írásod, a mélyen beivódott és életet át meg átjáró barátságról nem is szólva, most csak abból a szempontból, hogy milyen virtuóz módon állítod szembe a mi reménytelen magyar tétovaságunkkal és elesettségünkkel a nagyszerű, hősi és diadalmas fasiszta lendületet.” “Nagyon örülök, hogy a katonatiszti elgondolás tetszik. nagy kedvvel melengettem ezt a tervet, mióta valahogy kipattant a társadalomlélektani elmélkedésekből. A fiktív számozást és névre szóló kártyákat én is csak szubszidiáriusan javasoltam.” “Képzelheted hogy mennyire bosszant az ENYSZ ügy. Én - ezek után mondjuk szerencsére - csak Klein Sándornál és a Városi Nyomdánál érdeklődtem s ezenkívül Lacival telefonáltattam Széchenyinek, aki megnyugtatta, hogy nem lehet ilyen terv, mert most adják három évre vállalatba az Actát.” “Kós megint írt, nem jut hozzá a KK-hoz. Behívatták a vámhivatalba s közölték vele, hogy ha megszerzi a behozatali engedélyt, akkor súlyos pénzek ellenében kiadják azt a hét példányt, ami tízből megmaradt (ezt finom mosollyal).” “Györgyöm, éppen ma kaptam levelet Csécsytől, rád vonatkozólag azt kérdezi, hogy számíthat-e a Bíró-féle nyomdászati lexikon recenziójára, amit ő ígéret szerint már november végére várt.” “Azért nem gondoltam volna, hogy a külföldi ösztöndíjas élet ilyen kényelmetlen dolog. Zsuzsi mesélte tegnap, hogy Dezső panaszkodik, hogy unja már a dolgot, folyton miniszterekhez kell járnia teázni.”

Mr. Zoltán Gáspár's typewritten letter on the letterhead of 'Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma' with signature to György Buday, dated in Szeged in December 1936.