Előszó I. A népirodák felállitásának okai. – Feladatuk. II. A rokkantügyi és a hadigondozó hivatal feladatkörének kialakulása. – Socialis feladatok. – A munkaközvetités. III. A rokkantak pályaválasztása. A rokkantintézetek socialis irodáinak erre irányzott munkássága. IV. A vagyonerő visszaállitása és fokozása. A vagyonrendezés. – Első kisérletek e téren V. A próbavagyonrendezések tanulságai. Az egyéni elintézés, egyéni érintkezés és a népiroda felállításának szüksége. VI. A népiroda feladata a vagyonrendezés s az evvel kapcsolatos segélyezés terén. Az adatgyüjtő ív. VII. A rokkant és özvegytanácsadó. VIII. A vagyonrendezés mértéke, határai. Vagyonosak ügyei. IX. A vagyonrendezésben nyujtott anyagi segély mértékének alsó határa. A megélhetési minimum. X. A kellő megoldás keresése. XI. Egykor üzött, de felhagyott foglalkozást figyelemre kell méltatni. XII. Vissza az otthonba. XIII. A városba tódulást meg kell akadályozni. XIV. Hogyan jelentkeznek a gondozandók a népirodánál. – a kikérdezés és a segitség legkülömbözőbb módjai. XV. A hadirokkantak alkalmazása a gyáriparban. XVI. Hogy gyakorolják a vidéki szervek a vagyonrendezés és végleges segités során a hadigondozandók egészségügyi, tanulmányi és erkölcsi gondozását? XVII. Fajegészségügyi és népesedéspolitikai szempontok a vagyonrendezésnél. XVIII. Nemzetgazdasági szempontok. XIX. A vagyonrendezések fedezetének és a befektetések biztositásának módozatai. XX. Csoportos vagyonrendezések, rokkanttelepek. XXI. A gazdasági szervezetek és a népiroda kapcsolata. XXII. A társadalom és a népiroda. Betűrendes tárgymutató.