Megyeri Csárda 1967 körül. A képen a csárda belső részlete látható, a cserépkályhával. A 18. század első felében, a megyeri kompnál épült fogadót 1780-1781-ben jelentős mértékben átépítették. Az ekkor folyó munkákról Laczkovics György uradalmi intézőnek urához, Fekete György országbíróhoz írt leveléből és Torma Ferenc tiszttartó számadásaiból és emlékiratából számos részletet ismerhetünk meg. A csárda további, 19. századi fejlesztéseiről a Káposztásmegyer puszta területét ábrázoló térképek adnak támpontot. Az 1870-es években már működő csárda napjainkban is üzemel (2019). A kocsmárosbérlőket tekintve, a 19. század hatvanas éveiben Csontos István, majd egy Deutsch nevű korcsmáros bérelte a vendéglőt, míg a 20. század első felében Bábrián János, majd Kelecsényi Albert vette át a korcsmáros örökséget és 1920-ban Dvorszky Gézáné lett a nagy múltú csárda bérlője. A második világháborút követő államosítás után a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat részeként üzemelt. Később Észak-pesti Vendéglátó Vállalat vette át (402. sz. bolt, „Megyeri Csárda” Bp. IV., Váci út 102., II. oszt. vendéglő ). A belső tér kialakítása Vasai Béla (1905-1981) belsőépítész nevéhez fűződik (Kereskedelmi Tervező Vállalat) - az 1965-ben pingált kalocsai fal védett. Forrás: Budapesti Közlöny, 1870. november (4. évfolyam, 249-273. szám)1870-11-25 / 269. szám, Erdélyi Lapok, 1935. július-szeptember (4. évfolyam, 130-203. szám)1935-09-13 / 189. szám, Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december (Budapest) A budapesti távbeszélő névsor betűrendje M, Turista Magazin, 1981 (27. évfolyam, 1-12. szám)1981-01-01 / 1. szám, Műemlékvédelem, Kereskedelmi Értesítő, 1987 (80. évfolyam, 1-33. szám)1987-09-21 / 19. szám, 2004 (48. évfolyam, 1-6. szám)2004 / 5. szám KÖNYVEK Káldi Gyula: Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére, Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994) V Vásárhelyi Géza