Villányi Borvidék-Nagyharsányi Helytörténeti Gyűjtemény

A nagyharsányi kőbánya

image
qualifiedcontent

A kőbánya a Szársomlyó nyugati oldalán található. Az 1800-as évek végén az iparosítással egy időben út-és vasútépítések következtében megnőtt a kő iránti igény, ez pedig az iparszerű kőbányászat kialakulását eredményezte. 1903-ban indult meg a nagy tisztaságú mészkő bányászata. 1918-ban a Nagyharsányi Kőbánya -Vállalatát Horváth Károly építési vállalkozó működtette Nagyharsányi mészégető-és zuzó (sic!) telepe néven.Az 1920-ban Nagyharsányba kerülő Mautner József a tulajdonosa a Nagyharsányi Kőbánya és Mésztelepnek. Mautner 1921-ben létesített egy erőtelepet, ahol beépített egy dugattyús gőzgépet 100 LE teljesítménnyel, továbbá egy szívógáz-motort 200 LE teljesítménnyel. A rendszer 600 V feszültségű, háromfázisú, 50 periódusú volt. A község számára transzformációval 220 V–os, háromfázisú, kisfeszültségű hálózatot létesített. 1925-ben 70 fogyasztó volt a hálózaton. 1924-től Nagyharsányi Ipartelepek Rt. néven működő vállalat kőbányájának modern pneumatikus fúró és zúzó berendezése van, amelynek napi teljesítménye 600 tonna. A kőbánya mészégetési célra különösen alkalmas mészkövet, ezen kívül épületkövet, kavicsot és betonozási célra alkalmas zúzalékot is termel. 1925-ig a bánya mészkőexportja főleg Bácskába és Szlavóniába, évente 40.000 tonna. A cukorgyárak bőséges szénsavas mész tartalmánál fogva a nagyharsányi követ igen kedvelik. 1925 óta a kőbánya csak a belföld részére termel, mert a Szerb – Horvát - Szlovén Királyság beviteli védőváma oly magas volt, hogy a kő értékesítése külföldön lehetetlenné vált. Meszet is termelnek a kőbányában, mely fehér színe és kiadóssága folytán igen kedvelt. A vállalatnak van egy napi 2 és fél vagon teljesítményű modern automatikus gőzmalma, mely 1922-ben épült, 200 LE villamos teleppel kapcsolatban. A malom őrleményei elsőrendűek és különösen a pécsi piacon nagy keresletnek örvendenek. Az 1924-ben alapított Baranyai Villamossági Rt. célul tűzte ki Baranya vármegye keleti részének villamosítását, ezért a Nagyharsányi Ipartelepek Rt. átalakult és ezen a néven kimondottan villamosítási munkát végzett.Az államosítást követően az 1950-es évek elején jelentek meg a kotrógépek és a dömperek. A DÉLKŐ Kőbányászati Vállalat komlói központtal végezte 1961-ben a kőbánya teljes gépesítését. A termelés mennyisége 6-800 000 tonna/ évre emelkedett. A foglalkoztatottak száma megközelítette a 200 főt. A bánya termékeinek legfőbb vásárlója a kohászat és a cukoripar volt. 1983-ban egy korszerűsítésre került sor, ennek célja a Dunai Vasmű konverteres acélművének mészkővel való ellátása volt. A kapacitás 900 000 tonna/évre nőtt, amely a kereslet csökkenése miatt soha nem lett kihasználva. 1987-ben a bánya, amelynek neve közben PANNONLIT Kőbányászati Vállalatra változott, a természet védelme érdekében meghatározta a művelés határát. Az üzem 1991-ben szakadt ki leányvállalatként az anyavállalatból. 1992 májusában Nagyharsányi Kőbánya Kft-vé alakult át, a tulajdonos továbbra is a PANNOLIT Kőbányászati Vállalat. 1992 augusztusában a Nagyharsányi Kőbánya Kft-t megvásárolta a Beremendi Cement- és Mészipari Rt., amely továbbra is elsősorban a kohászatot, cukoripart és az építőipart látta el kővel. 1995-ben a bánya éves termelése 500 000 tonna/év. A felhasználók körébe jelentős mennyiséggel belépett a cementgyár. Távlati elképzelés szerint az egyéb piacról az üzem kivonul, és csak a tulajdonos részére szállít. Ekkor a foglalkoztatottak létszáma 80 fő, amely azóta jelentősen lecsökkent. A természetvédelmi pillérek meghagyásával a bányából még mintegy 34 millió tonna kő lenne kitermelhető.A képen kőbánya ipartelepe látható az 1970-es években.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject helytörténet
subject fénykép
subject kőbánya
subject mészkőbánya
subject villamosítás
subject építőipar
subject cukoripar
subject kohászat
Time and places
spatial reference Nagyharsány
location of physical object Nagyharsány
temporal reference 1970-es évek
temporal reference 1903-1995
Attributes
medium photo paper
extent 9cm x 14cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder Nagyharsány Község Önkormányzata
access rights rights reserved - free access
Source and data identifiers
source Nagyharsányi Helytörténeti Gyűjtemény
registration number 4945