Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

Mária szobor
A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként.

Jézus Szíve templom
A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján.

Szent Jakab templom
A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával

Szent Imre Templom
A templomot a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára építették 1615 és 1618 között, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban átadták a katolikusoknak.

Kőszeg azon kevés városok közé tartozik, amelynek középkori városfala még sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Kőszeg jellegzetessége, hogy vár-város volt, így az Óvárosba is csak a vizesárokkal körülvett városfalon keresztül lehetett bejutni. Így a mai Fő tér felől, az egykori vizesárkon és hídon áthaladva, az ún. Déli városkapun keresztül volt megközelíthető a Jurisics tér is. A Jurisics tér szerkezetében még őrzi középkori eredetét, mai arculata azonban jellegzetesen barokk. Korábban ez volt a város legfontosabb tere: piactér, gyülekezési fórum, és a büntetés-végrehajtás színhelye is.

A Jurisics tér közepén az 1739-ben felállított Mária-szobor áll. Mögötte a tér másik díszes eleme, a Városkút található, amit 1766-ban építettek a korábbi láncos kút helyén. Az idők során elnyerte mai finom, könnyed vonalvezetésű, romantikus formáját.

Szintén a tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett két templom is található rajta. Ennek hátterében a város német-magyar kétnyelvűsége áll. A lakosság a 16.-17. századig közös templomot használt, de ezután a magyar protestánsok egy új templomot (Szent Imre) építettek a régi mellé (Szent Jakab). Így a régit ettől kezdve csak a németajkú kőszegiek használták.