Az Évkönyv szerkezete a mostani,1996. évi adatokat tartalmazó 101. kötettől kezdődően a korábbi kötetekhez viszonyítva lényegesen megváltozik. Az új szerkezetű Évkönyv nyomtatott része napi adatokat nem, csak havi és évi közép-, illetve szélső értékeket tartalmaz az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásaira, valamint a felszíni vízállás- és vízhozam-, a felszín közeli és felszín alatti vízszint- és a forrásmérő hálózatra vonatkozóan. Az Évkönyv továbbra is tartalmaz – ábrákkal és táblázatokkal szemléltetve- a tárgyév csapadékainak és léghőmérsékleteinek alakulását, a párolgás néhány állomáson mért adatait, a nagyobb vízfolyások és tavak vízállásait, a vízfolyások fontosabb szelvényein átfolyt vízhozamok alakulását, a jégjárást és a lebegtetett hordalék mozgásának jellemzőit, a gázlók előfordulását, a belvizek alakulását, a talaj-, a karszt- és a rétegvizek szintváltozásait és a forráshozamok alakulását bemutató, értékelő részt. Az Évkönyv térképmellékletei is megváltoztak: az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérő állomásainak, a vízmércék, valamint a talajvíz kutak és a mélyfúrású kutak, a források területi eloszlását vízügyi igazgatóságonkénti, 1:500 000 méretarányban térképmellékletek mutatják be. Az egyes hálózatok áttekintő térképeit is mellékeltük. (forrás: Vízrajzi Évkönyv - Előszó)