Megszólítás nélküli háromoldalas levél, beszámoló kolozsvári szünetről, munkáról; “Az ünnepeket csendes unalomban - itthon töltöm. Általában nagyon unalmas fészek lett ebből a régi kedves városból. Alig akad az ember ismerősökre, ellenben ismeretlen jöttment népség az van. Úgy néz ki Kolozsvár, mint egy nagy mokány falu. A hó bokáig ér mindenütt, úgyhogy az ember nem is jár, hanem dagaszt. Az egyetlen kedves az a sok sok csilingelő szán. Az nagyon hangulatos, különösen, ha csak hallgatja az ember, mert beleülni, Isten őrizz, olyan kemények és piszkosak. Ha tehetném, már holnap felülnék az expresszre és vissza Pestre. De sajnos legalább 11-ig itt kell maradnom, hízni és pihenni.”