A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének körlevele ez a dokumentum. Bibó István miniszteri biztos adta közre 1922-ben. Ezt az írógéppel írt levelet Sümegre küldték Darnay Kálmánnak, az Állami Darnay Múzeum igazgatójának. Tárgya: az Egyesült Államokkal közös társadalmi, kulturális, gazdasági kölcsönhatások emlékeiből, kiemelten a száműzött Kossuth Lajos meghívásából adódó emlékekből képzett kiállítás. Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802–1894) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke volt. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére volt. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. Újságírói álneve: Deregnyei. A világosi fegyverletétel után török földre menekült, előbb azonban Orsovánál, magyar földön elásatta a Szent Koronát. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahová 1851 végén érkezett, a köztársaság kormánya, országgyűlése és népe vetekedett egymással a Kossuth iránti tisztelet és bámulat kifejezésében. 1851 utolsó napján Millard Fillmore amerikai elnök fogadta Kossuthot és társait, 1852. január 5-én a szenátus, majd 7-én a kongresszus két háza köszöntötte a magyar vendégeket. A washingtoni ünneplés után hét és fél hónapos országos körút következett, melynek során 1852. február 19-én Cincinnatiban felvették a helyi szabadkőműves páholyba. Bibó István (1877–1935) etnológus, filozófus, könyvtáros, miniszteri tanácsos, Bibó István (1911–1979) politikai gondolkodó, államminiszter apja volt. Szülei dr. Bibó István és Talányi Anna. A budapesti tudományegyetemen doktorált 1909-ben, majd 1910-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1920-ban szervezte meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyeletét, 1922-től 1924-ig pedig országos felügyelője volt az iskolán kívüli népművelésnek. 1924-től haláláig töltötte be a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatói posztját. 1921 és 1924 között Budapesten szerkesztette a Néprajzi Társaság Társadalomtudomány című folyóiratát, majd 1929-től 1933-ig Szegeden a Népünk és Nyelvünk című folyóiratot. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége 1897-ben kapta meg a működési engedélyét. Céljuk a tudományos és művészeti gyűjtemények gyarapítása országszerte. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. A múzeum vidéki viszonylatban a leggazdagabbak közé tartozott. 1937-ben a múzeum kiállítási tárgyait – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.