A számítóközponttól a mindent behálózó informatikáig
Az 52 éves Neumann Társaság az első 50 évét bemutató tablósorát, valamint informatikai múzeumának tárgybemutató videóit, műtárgyfotóit, informatikatörténeti adattárának videoportréit tölti adatbázisunkba. A közös munka módot ad arra, hogy kicsit közelebbről megismerjük Magyarország legrégebbi informatikai egyesületét - és bepillantsunk a régi számítógépek múzeumába is!
A Neumann Társaság első fél évszázada
1968. Mindenképpen történelmi év, Párizsban diáklázadások jelzik egy új nemzedék megjelenését, Prágában meginog az államszocializmus, Budapest új gazdasági mechanizmussal kísérletezik. Nyugaton bemutatják a mozik a Majmok bolygóját – apokaliptikus képek – és a 2001 Űrodüsszeiát – valósághű űrutazásokkal és a mesterséges intelligenciát megelőlegező fedélzeti számítógéppel, míg a valóságban ember csak 1969-ban lép a Hold felszínére. A magyar filmrajongók az Egri csillagok történelmi tablójának örülhetnek, a könyvespolcok kirakatába kikerül Örkény Egyperces novelláinak első kiadása, a kamaszok szobái pedig a Beatlestől – és az Illéstől és Omegától hangosak.
A félvezetős, tranzisztoros és integrált áramkörös számítógépek, az ezeken futó programozási nyelvek (ha 1968: ALGOL68) egyre több vállalatnál, egyetemen jelennek meg. Ebben az évben alapítják meg az Intel céget, de a hatvanas évtizedben főleg az IBM és a DEC számítógépei hódítják meg a számítóközpontokat.
Magyarországon a számítógépek darabszáma csak a következő évtized elején lépi át a 150-et. Bő egy évtizede léteznek ekkorra számítógépek hazánkban – és 1968-ban, Esztergomban már kétféle magyar számítógépet mutatnak be egy szakkiállításon: a DEC PDP-8 mintájára készült TPA-1001-et és a magyar fejlesztésű EMG-830-at. Ha vannak mérnökök, programozók, fejlesztők, akkor egy számítógépes tudományos társaságra is szükség van: 1968-ban alakult meg a közép-európai régió első önálló számítástechnikai szervezete, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Első elnöke Tarján Rezső lett, a magyar kibernetika úttörője és Neumann életművének megismertetője, aki büszkén ápolta Neumann János örökségét – bár Neumann Amerikában élt és a hidegháború korai éveinek meghatározó közéleti személyisége és tudósa volt a vasfüggöny túloldalán.
A Neumann Társaság az első pillanattól szakmai fórumot biztosított a számítógépek tudósainak: már az évtizedfordulón olyan szakosztályok jöttek létre, mint az orvos-biológiai. Hogy az egészségügyi informatikának mekkora jelentősége van, az most, fél évszázaddal később látszik igazán. A 70-es években a Társaság arra is módot adott, hogy az országban megjelent géptípusok használói (pl. keleti, ESZR-gépek) tapasztalataikat kicseréljék. A 80-as években új elemként jelent meg a tehetséggondozás: a tömegesen elterjedő házi számítógépek mellett játékprogram-, majd programtermék (1984: Garay, későbbi nevén Neumann Verseny) és programozói versenyeket (Nemes Tihamér verseny, 1985) alapítottak, ezek máig működnek, ma már online versennyel is kiegészülve.
A 90-es évek második felétől már nemcsak kódolni, programozni vágyók, hanem a munkájukhoz általánosan számítógépet, irodai programokat használó százezrek számára honosították meg az ECDL – Európai Számítógép-használói Jogosítványt, melynek keretében mindmáig több mint félmillió (!) magyar állampolgár fejleszthette magát és bizonyíthatta digitális írástudását.
Az NJSZT 2018-ban ünnepelte fél évszázados jubileumát – a Társaság által ekkor készített NJSZT50 tablósort helyeztük most el a MaNDA adatbázisban. Ez az 1968-2018 korszakot mutatja be. Az azóta megújult – és új célkitűzése szerint a társadalmat a „digitális világ GPS-eként” segítő – Neumann Társaság is a szakmai fórumot, a tehetséggondozást, a digitális kompetencia képzést- és minősítést tartja fő pilléreinek – és természetesen az informatikai örökséget, melynek emlékeit sok évtizede gyűjtjük, kutatjuk, megmutatjuk az érdeklődőknek.
A koronavírus vészhelyzet miatt jelenleg zárva tart Informatikai Múzeumunk a Szent-Györgyi Albert Agorában (Szeged), de szeretnénk minél több online felületen hozzáférést biztosítani a látogatóknak, érdeklődőknek. Informatikatörténeti adattárunkból a nagy magyar informatikusok videoportréi, múzeumunk anyagai közül pedig tárgybemutató videóink kereshetőek a MaNDA-ban, míg kiállítási honlapunkról most műtárgy fotókat mutatunk be ízelítőül. Ezek feltöltését a jövőben is folytatjuk a MaNDA adatbázis számára.
Képes Gábor
a szerző a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa
