A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946

23 Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok

text

A polgári kori Magyarországon számos keresztény, katolikus szervezet, mozgalom, egyesület létezett, amelyek fontos társadalomszervező és nemzetmegtartó szerepet töltöttek be, Ezek sokaságában nyilván voltak műkedvelők, lelkes amatőrök, és voltak a való élet szociális és kulturális nyomorúságától elforduló, vagy odáig el sem jutó exkluzív szervezetek. Többségük kétségtelenül a karitatív és szociális gondoskodás valláserkölcsi kötelességétől vezéreltetve működött, viszonylag nagyszámú hívő között, De olyan, amely egy egész társadalmi rétegre hatni tudott volna, s amely megpróbált autonómmá válni államtól, pártoktól és egyházi hierarchiától, az már jóval kevesebb akadt. A legjelentősebb közülük a KALOT volt. A történész számára azért fontos ez a mozgalom, mert méretei, elterjedtsége és tartós léte azt bizonyítják, hogy valódi társadalmi erők tényleges működésének eredménye volt, amely - annak ellenére, vagy éppen azért, mert alig négy évtizeddel ezelőtt létezett - alig ismert történettudományunk és szélesebb közvéleményünk előtt, s történeti tudatunk tipikus fehér foltját jelenti, Kutatási célok: A KALOT, eredeti céljait tekintve, egy katolikus népi mozgalomnak indult. Legtávolabbi gyökerei a francia megújhodó katolicizmusig a múlt századba nyúltak. Tartalma azonban a magyar társadalom torz és egészségtelen viszonyaiból eredt. Abból, hogy a városi fejlődés, a tőkés modernizáció nem elég szervesen illeszkedett a lakosság óriási többségét kitevő parasztság hagyományos értékvilágához, s abból az ellentmondásból. hogy a társadalomban egyszerre volt jelen a tradicionális, valamint a feltörekvő polgári értékrend és gazdálkodás. Célom nem az egykor "fasisztának" kikiáltott mozgalom rehabilitálása. Ha az olvasónak úgy tűnik, hogy mégis ezt érte el az írás, ne csodálkozzék: ez nem a szerzőre vet rossz fényt, hanem azokra, akik 1945 után oly fölényes biztonsággal ragasztgatták cimkéiket emberekre, törekvésekre, mozgalmakra. A KALOT története sem a klasszikus fasizmus elemzésének segítségével, sem a polgári progresszióhoz való viszonyítással nem írható le, azaz sem a jobboldali, sem a baloldali megjelölés nem illik rá maradéktalanul. Történelmében elemezhető az összes olyan ellentmondás, amely a 20. századi Magyarország bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai struktúráját jellemzi. Feladatomnak éppen ezt, a mozgalom minél árnyaltabb és pontosabb analízisét, ellentmondásos működési mechanizmusának feltárását tartottam. Lehetőséget adott erre, hogy a KALOT olyan egyházi indíttatású világi szociális és nevelő mozgalom volt, amelyben a katolikus társadalompolitika útkeresése is tetten érhető. Ez indokolja a kötet címének bővítését is az eredetileg tervezett szerényebb KALOT - történet helyett. Forrásbázis: A könyv bázisát a levéltári források képezik. A központi és területi, egyházi, állami és pártarchívumok; mivel a KALOT központi irattára megsemmisült, így az egyházmegyei levéltárak anyagai voltak számunkra elsődlegesek. Az iratok alapján felrajzolható kép hasznos és néha egyetlen kiegészítője a még élő KALOT-tagok és vezetők visszaemlékezése, az események hitelességét vagy éppen cáfolatát igazoló tanúságtevésük volt.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject KALOT
subject katolikus egyesületek
subject legényegylet
subject KALOT programja
Table of contents
Tartalom
Bevezetés 9
A KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGIMOZGALOM EL6TÖRTÉNETE 13
Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció 13
A keresztényszocializmus gyökerei 13
A keresztényszocializmus Magyarországon 15
A Quadragesimo anno 17
A korporativizmus 18
Az egyesületi élet élénkülése 20
Meghaladni a karitatív munkát! 20
JOC, JAC, SZKIE és a többiek 22
A KALOT megalakulása 26
A Kisatya" 26
A reformklubok 29
Szociográfia, pasztoráció és falu 31
A KALOT KIBONTAKOZÁSA 33
Az 1935-1937 közötti eredmények 33
Kezdőlépés a Kolping"-ban 33
A sajtó, mint eszköz 34
A Titkárság 36
A KALOT programja 40
Krisztusibb embert! 40
Műveltebb falut! 41
Önérzetes magyart! 41
Életerős népet! 42
Földbirtok-politika 44
A KALOT tömegbázisa 46
Statisztika népfőiskolai törzskönyvek alapján 46
Statisztika közgyűlési jegyzőkönyvek alapján 50
Statisztika a feloszlatás listái alapján 52
A "hétköznapi" KALOT 59
Közösségszervező módszerek 59
Egy legényegyleti gyűlés 61
Tájékozódás a nyilasok felé 64
Velük vagy ellenük? 64
A Hivatásszervezet elindítása 69
"Megkeresztelt" érdekvédelem 69
Az erkölcsi forradalom programja 72
Együtt Imrédyvel 75
Tervek, célok és eredmények 76
A KALOT politizálásának módosulása 1938-1939 fordulóján 79
Védekezésből támadásba 79
Távolodva Imrédytől 80
Egyházi intelmek 82
A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 86
Eredmények és lehetőségek 1939-ben 86
A Hivatásszervezet kibontakozása 86
Háborús korlátozások és pápai áldás 89
Nemzetpolitika Szolgálat és Magyar Szociális Népmozgalom 91
A Teleki-féle nemzetnevelő program és a KALOT 92
Konfrontáció a nyilasokkal 96
A KALOT nemzetiségi politikája 1. 101
Szemben a Volksbunddal 101
A KALOT német nemzetiségi titkársága 102
A KALOT jogi önállósodása és szervezeti felépítése 105
Titkárságból Testület 105
Egyháziak és világiak a KALOT-struktúrában 106
A KALOT felépítése 108
Kiútkeresés az anyagi gondok szorításából 110
Népbiztosítási tervek és kudarcok 110
Apadó kormány támogatás 112
A Levente és a KALOT együttműködése 114
Az ifjúság militarizálása 114
A LOK-KALOT-szerződés 116
A szerződés visszhangja 119
A KALOT nép főiskolai tevékenységének kezdete 122
Az első katolikus nép főiskola 122
Szeged, Zirc, Palicsfürdő, Jánosi és Csíksomlyó 126
A KALOT nemzetiségi politikája II. 129
A szlovák titkárság 129
Magyarosítás vagy pánszlávizmus? 131
A ruszin és a bunyevác titkárság 135
Népfőiskolai munka 1942-1944-ben 137
Népfőiskola-alapítási hullám 137
Autonómia kontra állami nevelési monopólium 137
A népfőiskola: tünet és eszköz 143
Kultúrmunka és egységtörekvés 1942-1943-ban 145
Könyvet a faluba! 145
A népfront dilemmája 147
A Katolikus Szociális Népmozgalom 148
A túlélés érdekében - KALOT-élet 1944 őszéig 151
Össztűzben a hivatásrendiség 151
A Hangya és a KALOT 155
Kinek kell a KALOT? - avagy a háború végóráiban 157
DEMOKRATIKUSÁTALAKULÁS ÉS A FELOSZLATÁS 160
Pártszervezés és újraindulás 160
Pozíciószerzés a Vörös Hadseregnél és az Ideiglenes Nemzeti
Kormánynál 160
Kommunisták, kisgazdák és kereszténydemokraták 164
A KALOT és az ifjúsági egység 166
A MADISZ és a KALOT 166
Élet a romokon 168
Karöltve a Független Ifjúsággal 173
Modus vivendi a gyakorlatban 175
Módosulás a baloldal ifjúságpolitikájában 176
Barátkozások és következményeik 179
P. Kiss Szaléz "összeesküvése" 184
Célpont: a "klerikális reakció" 185
A KALOT "hattyúdala" 187
A KALOT feloszlatása 198
A KALOT mint "fasiszta terrorszervezet" 198
A Szviridov-jegyzék 199
A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség 202
Utótörténet:
Egyéni sorsok 1. - Népvezérből életművész 206
Egyéni sorsok II. - Népvezérből "börtöntöltelék" 207
Újjászervezési kísérletek 209
Függelék 215
Rövidítések 215
A felhasznált források és irodalom jegyzéke 218
Levéltári források 218
Nyomtatott források 221
Feldolgozások 225
Mutató 231


open table of contents
Creators, contributors
creator Balogh Margit
publisher Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete
Time and places
place of publishing 1250 Budapest
spatial reference Magyarország
location of physical object 1014 Budapest, Országház utca 30
issued 1998-01-01
temporal reference 1935–1946
Attributes
medium paper
extent 235 p.
format PDF
Legal information
rightsholder Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet