"A szovjet írók új nemzedéke a XX. és a XXII. kongresszus nyomán kialakult új társadalmi légkörben az új humanista tájékozódásban az ember, az emberi egyéniség két nagy problémakörét fedezte fel friss erővel: Az elmélyültebb lélektani elemzést és a mélyreható erkölcsi analízist. Merészebb szembenézés a problémákkal és az erkölcsi elemzés nemcsak a fiatalabb nemzedék műveiben jelentkezik: az idősebbek, a derékhad - mint Szimonov, Kazakevics - vagy a szovjet irodalom nagy öregjei - Ehrenburg, Solohov, Pausztovszkij - megújuló epikájukkal méltán sorolhatók a szovjet irodalom "új hullámának" írói közé."