Poór apát. Bauer József 1925-től rövid ideig Újpesten és Visegrádon szolgált, majd Pécsett a teológushallgatók lelki gondozását látta el. 1931-ben kinevezték bonyhádi plébánosnak és a polgári leányiskola igazgatójának. Az új plébános nagy gondot fordított az egyházközség történeti értékeinek ápolására. Az ő nevéhez fűződik az emléktábla avatása Winkler Mihály, továbbá Egyed Antal és Vörösmarty Mihály emlékére (1932), a Szentháromság szobor felújítása (1936, 1959), a Mária szobor avatása (1948, Bory Jenő alkotása). Fellendítette a Katolikus Kör életét. Az egyház a lelkes munkáért Bauer plébánost esperes, szentszéki tanácsos, cikádori apát, pápai trónálló címekkel tüntette ki. A Gestapo bosszúja 1944. október 20-án lecsapott a Hűségmozgalom vezetőire. Bauer apátplébánost is letartóztatták a gettóba zárt zsidók megsegítése, valamint a Die Donau újságban megjelent náciellenes gúnyversei miatt. Kálváriájának állomásai: Pécs - Komárom — Sümeg - Sopron -kohida. A nyilasuralom összeomlása után 1945 április elején szabadult az internálásból. Április végén hazatért Bonyhádra. A nagyközség képviselőtestülete 1945. május 22-én „Bauer József apátplébános úrnak szerencsés hazatéréséről" a következő határozatot hozta: ,A képviselő-testület az apostoli hivatás gyakorlása közben embertelenül elhurcolt, és az internáló táborban és fogházakban sínylődött, ízig-vérig igaz magyar érzelmű hazafit örömteljes megmenekülése és hazatérése alkalmával köszönti". A Nemzeti Bizottság ülésén a Kommunista Párt szónoka is üdvözölte a plébánost: „igaz pap és a legigazibb magyarok egyike, aki méltó a nemzet hálájára és Bonyhád büszkeségére." A köztiszteletnek örvendő Bauer József 1946-ban a nevét „Por"-ra változtatta. Hívei 1956-ban, pappá szentelésének 50. évfordulóján az .iránymiséjén köszöntötték. A plébános 81 éves koráig, haláláig szolgálta híveit. Emlékét tíz év óta a „Pór apát utca" is őrzi. Forrás: Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért - Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában (Bp., 1985); Kolta László - Solymár Imre: Válogatott dokumentumok a Hűséggel a Hazahoz mozgalom történetéből (Bonyhád, 1994).