II. József német-római császár (1765-1790), magyar és cseh király (1780-1790) 1789. július 19-én arany és ezüst fokozattal alapította meg az Ehren-Denkmünze für Tapferkeit (Tiszteletbeli Emlékérem a Vitézségért) kitüntetést, mely 1809. május 18-tól a Vitézségi Érem (Tapferkeitsmedaille) nevet viselte. A kitüntetéseket a Habsburg Monarchia azon altiszti és legénységi állományú katonáinak adományozták, akik vitéz és önfeláldozó haditetteikkel kitűntek az ellenség előtti harcban. 1848. augusztus 19 -én Ferdinánd, e néven elsőként osztrák császár, e néven ötödikként magyar király (1835-1848) megalapította a "másodosztályú (kis) ezüst" fokozatot, 1915. február 14-én pedig I. Ferenc József (1848-1916) létrehozta a Bronz Vitézségi Érmet. A bronz fokozat adományozási jogát az uralkodó a hadosztály, ill. a Császári és Királyi Haditengerészetnél a hajóosztály parancsnokok hatáskörébe utalta, ezt már az első világháborús szövetséges, német, bolgár, török haderők tagjai is megkaphatták. 1849 júniusától az alacsonyabb rendfokozatot a magasabb elnyerése esetén sem kellett letenni. 1915 novemberétől a vitézségi érmek ismételt adományozása is lehetségessé vált, 1917. szeptember 15-től az arany és az első osztályú (nagy) ezüst Vitézségi Érmeket a tisztek is megkaphatták. A medált mindig a mellkas bal oldalán viselték, háromszögletű, külön e kitüntetéshez készült jellegzetes piros-fehér (az Osztrák-Magyar Monarchia színei) mintás háromszögletű szalagon (Tapferkeitsband). A szalagon jelölték, hogy hányszor kapta meg az illető a kitüntetést, ha másodszor, akkor egy kis ezüstszín szalag (Wiederholungsspange) került rá vízszintesen, ha például harmadszor, akkor két szalag. Frontharcosok esetében két keresztbe tett kard (Schwerterauflagen) jelent meg a szalagon, ismételt kiosztáskor a kardok a Wiederholungsspange -ra lettek felhelyezve. Tisztek esetében díszes "K"-betű került a háromszögletű piros-fehér szalagra ("K"-Auflage). Az itt látható képeken szereplő érem esetében a szalag sajnos nem maradt fenn. A Vitézségi Érem arany és elsőosztályú (nagy) ezüst, fokozata 40 mm, még másodosztályú (kis) ezüst és a bronz fokozata 31 mm átmérőjű, elnevezésüknek megfelelő anyagú érmelapkából készült. Az előoldalon az aktuális uralkodó, ez esetben I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar király jobbra néző egyenruhás, mellalakos portréja látható, a következő körirattal: CAROLVS D.G. IMP. AVST. REX BOH. ETC. ET REX APOST. HVNG. azaz "Károly, Isten kegyelméből Ausztria császára, Bohémia (Csehország) királya, stb. és Magyarország apostoli királya". Az uralkodó osztrák valamint magyar címeit összekapcsoló ET, "és" szócska nagyon fontos jelentést hordoz, egyszerre fejezi ki az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság Ausztria-Magyarországon belüli egyenjogúságát, valamint a dualista birodalom államszövetségi jellegét. A hátoldalon babérkoszorúban (a katonai győzelem római szimbóluma) két keresztbe tett 1915-ös mintájú osztrák-magyar hadi lobogó (Heeresfahne), mely az 1915-ös osztrák-magyar középcímert ábrázolja, felette "FORTITVDINI" (VITÉZSÉG) felirat. Eredetileg a Vitézségi Érmen a "DER TAPFERKEIT" volt olvasható, de 1917-től a Károly portrés változatokra ennek latin változata került. Érdekesség, hogy a Vitézségi Érmeken a Habsburg uralkodók portréinak használata nem egyezett meg tényleges regnálási idejükkel. 1789–1792: II. József (1765/80-1790 között uralkodott). 1792–1804: II. Ferenc, mint német-római császár (1792-1806), ő, I. Ferenc néven osztrák császár (1804-1835): 1804-1839 között. 1839–1849: I./V.Ferdinánd (1835-1848). 1849–1859: I. Ferenc József (1848-1916, balra néző, ifjúkori, bajusz és szakáll nélküli portré). 1859–1866: I. Ferenc József (balra néz, kis bajusszal és szakállal). 1866–1914: I. Ferenc József (jobbra néz, jellegzetes, Ferenc Jóskás pofaszakállal). 1914–1917: I. Ferenc József (jobbra néz, jellegzetes pofaszakállal). 1917–1918: I./IV. Károly. A Habsburg uralkodók regnálása alatt kiadott Vitézségi Érmek száma: II. József: 70 arany, I. Ferenc: 1232 arany, V. Ferdinánd: 190 arany, I. Ferenc József 1848-1859 között: 270 arany, 1859-1866 között: 170 arany, 1866-1914 között: 150 arany. A Magyar Királyi Honvédség ( k. u. Landwehr ) tagjai részére 1914-1918 között: 484 arany, 2 arany másodszor, 26159 elsőosztályú ( nagy ) ezüst, 565 elsőosztályú ezüst másodszor, 1 harmadszor, 94003 másodosztályú ( kis ) ezüst, 6833 másodosztályú ezüst másodszor, 189 harmadszor, 3 negyedszer, 229650 bronz, 19971 bronz másodszor, 256 harmadszor, 7 esetben negyedszer került kiosztásra. A bécsi pénzverdében 5000 arany, 160 000 elsőosztályú ( nagy ) ezüst, 600 000 másodosztályú ( kis ) ezüst és 1 200 000 bronz fokozatú Vitézségi Érem készült az első világháború alatt.

World war I. austro-hungarian Bronze Medal of Bravery (Bronzene Tapferkeitsmedaille) by Karl I. emperor of Austria, as Karl IV. king of Hungary.