1 brit Hong Kong koronagyarmati dollár, kormányzósági, 1952. július elsejei kibocsájtás. II. Erzsébet királynő ( 1926 - ) Dorothy Wilding 1952-ben készített híres fotója alapján vésett és nyomtatott portréja az előoldalon. A 17.-18. század folyamán a kereskedelmi kapcsolatok jelentős mértékben bővültek Európa és a Mandzsu-dinasztia uralta „Mennyei Birodalom” között. Ez főleg a tengerek ura, Anglia, elsősorban a Brit Kelet-indiai Társaság ( British East India Company (EIC)/ Honourable East India Company ) kezében összpontosult. Kína azonban csak ezüstöt fogadott el értékes és keresett termékeiért ( porcelán, selyem ) cserébe, ez a nemesfém óriási mértékű kiáramlásához vezetett a brit és más nyugati gazdaságokból, a 17. század közepe és 1839 között 28 000 tonna ezüst került így Kínába. A nagy kínai kereskedelmi aktívum ellensúlyozására 1781 –től a Kelet-indiai Társaság az általa Brit Indiában termelt ópiumot kezdett oda szállítani, s e módon sikeresen meg is fordította a folyamatot. A brit ópiumexport 1838-ra elérte az évi 1400 tonnát. Az ezüst kiáramlása a kábítószer tömeges használatának káros társadalmi következményei mellett még ráadásul súlyos gazdasági válságot is okozott a Mennyei birodalomban, ezért a császár Tao-Kuang (1820-1850) betiltotta azt, a meglévő készleteket pedig megsemmisítette. Ennek következtében a hatalma csúcsára érkezett Brit Birodalom 1839 és 1842 között vívta a rohamosan hanyatló Kínával az első ópiumháborút, mely a britek fényes győzelmével végződött, 1841. január 20-án csapataik Hong Kong területét is megszállták, a háborút lezáró 1842. augusztus 29-i nankingi szerződéssel, az első ún. „egyenlőtlen szerződéssel” került Viktória királynő (1837-1901) fennhatósága alá, mint „koronagyarmat”. 1843-ban megalapították City of Victoriát –t, az első városi települést a területen, melyet a természetesen a királynő tiszteletére neveztek el így. Hong Kong –ot szabad kikötővé nyilvánítása és rendkívül kedvező földrajzi helyzete és adottságai Szingapúr mellett a Brit Birodalom egyik legfontosabb Távol-Keleti központjává tették. Az 1856-1860 között zajló második ópiumháború Kína újabb megalázó vereségét hozta a brit-francia koalícióval szemben. A konfliktust lezáró pekingi konvenció értelmében a Kowloon (Kaulung)-félsziget és a Kővágó-sziget Hong Kong területéhez lett csatolva. 1898-ban nagy-Britannia rákényszerítette Kínát, hogy 99 évre ingyenes bérletbe adja számára a később „Új Területeket” (New Territoris) néven ismerté vált zónát, mely Hong Kong brit koronagyarmat területének 86.2 % –át tette ki eztán (Second convention of Peking). 1984-ben Nagy-Britannia és a Kínai Népköztársaság megállapodtak, hogy London visszaszolgáltatja Kínának Hong Kong teljes területét 1997-ben az Új Területek bérleti jogának lejárta után, beleértve a brit korona számára „örök időkre” átengedett Victoriát és Kowloon –t is, cserében a kommunista állam tiszteletben tartja a város kapitalista társadalmi berendezkedését ( „egy ország, két rendszer”). A kínai kereskedelemben elsősorban nagy méretű és értékű, 8 reálos spanyol és mexikói (függetlenné válása után) ezüstérméket használtak („spanyol dollár”), egyébként ennek mintájára verték az amerikai dollárt is. 1845 –től ezen érmék használatát vezették be Hong Kong -ban is, (8 reál = 4 brit shilling és 2 penny, azaz ~ 1/5 angol font sterling árfolyamon). Az 1860-as évektől jelentek meg az első, brit kereskedelmi bankok által kibocsájtott bankjegyek. 1935 –ben a gazdasági világválság hatására Hong Kong letért az ezüstalapú dollárról, ezt követően 15.36 – 16.45 Hong Kong –i dollár ért egy brit fontot, az ez évben kibocsájtott „One Dollar Currency Note Ordinance” értelmében először kerültek forgalomba a „Government of Hong Kong” – a gyarmati kormányzóság V. György király (1910-1936) portrés 1 dollárosai. 1936-tól a brit kormány fixálta a Hong Kong –i dollár árfolyamát, 1 dollár = 1 brit shilling és 3 penny, azaz 1/16 –od font (1 brit font = 20 shilling = 240 penny). 1941-től érmehiány miatt a kormányzóság papír 1, 5 és 10 centes államjegyeket is kibocsájtott. A második világháború idején, a japán megszállás alatt a yen vált egyedüli törvényes fizetőeszközzé. A brit fennhatóság 1945-ös helyreállítása után folytatódott a kereskedelmi bankok papírpénz kibocsájtása, a gyarmati kormányzóság VI. György (1936-1952) és II. Erzsébet (1952- ) portrés 1, 5, 10 centeseket és 1 dollárosokat nyomtattatott. Hong Kong papírpénz kibocsájtásának érdekessége, hogy ott Nagy-Britannia és Makaó mellett egyedüliként maradt fenn a kereskedelmi bankok bankjegykiadási jogosultsága. Közülük a legjelentősebbek a Chartered Bank of India, Australia and China,(később Chartered Bank, végül Standard Chartered Bank), a Mercantile Bank of India (később Mercantile Bank) és a Hong Kong & Shanghai Banking Corporation (HSBC). Hong Kong 1997-es Kínának történő visszaadása előtt három évvel a Bank of China nevű kínai bank is megkapta a bankjegykiadás privilégiumát. A különböző kereskedelmi bankok az évek során 1, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címleteket bocsájtottak ki.

1 dollar Government os Hong Kong, 01.07.1952. Queen Elizabeth II. on front.