A közismert sokszínű és zsúfolt matyó hímzéseket megelőzően, a 19. században is jelentős hímzőkultúrával rendelkezett a matyóság és a szomszédos Bükkalja. Ezek a hímzések szabályos szerkezeteikkel és motívumaikkal beilleszkednek az országosan is egységesebb régi stílusú hímzésdíszek sorába. Többfajta öltéstechniak élt párhuzamosan időben és térben is egymás mellett Mezőkövesden és vidékén, melyből az I. kötet a legjellemzőbb szálánvarrott díszítményeket, a II. kötet pedig a lapos-, lánc- és huraköltéssel készült szabadrajzú hímzéseket mutatja be.