Hánoch Levin: Jákobi és Lájdentál

A Gólem Színház előadása

image

Lájdentál szerint nincs is annál kellemesebb, mint a legjobb barátoddal dominózni a teraszon. Ám mi történik, ha egyszer a legjobb barátod úgy dönt, új életet kezd, netalán meg is nősül? A ragaszkodó Lájdentál próbálkozik, trükközik, végül önmagát, „az apró szolgálatok emberét" adja az ifjú párnak nászajándékként. Ám Jákobival kötött barátsága menthetetlennek tűnik; a feleség túl ravasz, a férj túl hullámzó, és egyáltalán: mindenki olyan „túl". Hanoch Levin kacagtató, dalokkal tűzdelt vígjátéka nevettet ugyan, de szembesít is önmagunkkal. Mindezt azonban olyan abszurd formában teszi, hogy észre sem vesszük, hogy rólunk is szól – vagy legalábbis a mellettünk ülőről. Mindemellett megtudhatjuk, rendeljünk-e süteményt az első randin, valamint azt is, hogy minden férfi álma „a gondolataiba merülő nő fenekének tapogatása". A Gólem Színházat a Budapesti Kamara beeresztette Ericsson Stúdiójába koprodukcióban előadni az izraeli sikerszerző Hánoch Levin háromszemélyesét Jákobi és Lájdentál címmel. Ha a plakátra kiírják, hogy hárman lesznek aznap este a színen, vagy csupán ketten: gyanakodni kell. Félárú színház. Utaztatható produkció. Egy személyautóban elfér a teljes társulat. A díszlet összehajtogatva a csomagtartóba. Gyakorlatias megközelítése a fukar színházpolitikának. Többnyire színészek írtak (maguknak) utaztatható darabokat. Ilyen a két háború közötti siker-duett Dario Niccodemitől, a Hajnalban, délben, este. Hánoch Levin Jákobi és Lájdentálja kedvesen rossz darab. Két rendszeresen együtt dominózó bácsi egyike vad életbe fog: felcsíp egy nőcit. Nőnek nem nevezném a látottak alapján. Sáchás Ruthnak kiterjedt ülepe dobogtatja meg Jákobi Itámár szívét. A kényeskedő, lüke lány azt állítja magáról, hogy zongoraművész. Ezt azonban csak Szőlőskei Tímeától tudjuk, aki ahányszor kimondja a zongora szót, a levegőben klimpíroz ujjaival, és a zene említésekor szolmizációs jeleket mutogat jobbjával. Hajlamos a színésznő megmutatni is az elmondottakat. Miért is úgy érezzük, mindent kétszer mond, mindent kétszer mond. A színházrendezői szakot Tel-Avivban elvégzett Borgula András rendezte és erőtlenül lefordította a darabot. Hánoch Levin (1943 - 1999) kabarészatirikus és szatirikus kabarék létrehozója. Lírai darabjaiba benyomul a kabarétechnika. A bohózati helyzeteket képes kitágítani költői - de az előadással ellentétben: nem érzelgős irányba. Szereplői leplezik magányosságukat. Ügyetlenségüket az élet kanyarulatainak megoldásához. Két kedves színész viszi a cselekményt. Kerekes József fölényes technikával morc Jákobi Itámár. Ártatlanul undok. Szemérmesen elrejti érzelmességét. Törköly Levente szelíd és alázatos ellenjátékos, mint Lájdentál Dávid. A darabba merőben indokolatlanul beleillesztettek dalbetéteket. A szövegeket Pásti-Kovács Nóra jegyezte le invenciótalanul. A színházból kifelé menet Szeniczey Csaba dalai közül a Nászindulót dúdolja az ember. Igaz, azt nem ő szerezte. Iparművészként Horányi Júlia állt a produkció rendelkezésére. Kettős forgószínpada a telefonfülkényi térben ügyes. Három jelmeze körültekintően csúf. A nem kereskedelmi forgalmazású színdarab az Asbóth utcában kommersznek rémlik.

Subject, content, audience
subject Jelenet az előadásból
Creators, contributors
creator Takács Zsolt
publisher Fotó.színház.hu
contributor Kerekes József, Szőlőskei Tímea
Time and places
spatial reference Kamaraszínház, Ericsson Stúdió
date 2010-04-09
temporal reference 2010. április 9.
Attributes
extent 93,8 KB
colour image polychrome
format jpeg
Legal information
rightsholder Takács Zsolt
access rights rights reserved - free access