Perczel Mór Jersey-ben. Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna megyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője. Már kortársai különös embernek tartották. Úgy is bántak vele, mint a különös emberekkel szokás. Hol az egekbe emelték, hol eltaszították maguktól. Nevét egyszer a legnagyobb hadvezérekével együtt emlegették, másszor szidalmakkal szórták tele. Bonyhád újkori története szorosan összefonódott a Perczel család történetével. A család őse a XVI. században került Magyarországra, részt vett a török ellenes honvédelemben. A bonyhádi ág megalapítója Perczel József már Tolna vármegye alispánja volt. Az ő unokájának, Perczel Sándornak volt hetedik gyermeke Perczel Mór. Perczel Sándor jószívű, de katonás természetű, inkább konzervatív gondolkodású, nyers modorú ember volt. Anyja Kajdachy Erzsébet 21 gyermeknek adott életet. A család élete Börzsönyben, Bonyhádon és Pesten zajlott. Perczel Mór pályája csúcsát a szabadságharc hadvezéreként érte el. Előbb ezredesként, később tábornokként vett részt a honvédelem küzdelmeiben. Görgei árulását és többször élesen kritizálta Kossuth kormányzói tevékenységét. Sok ezer társához hasonlóan Perczel Mórnak is az emigráció sanyarú sorsa jutott a szabadságharc leverése után. 1867-ig Törökországban, Angliában és Jersey szigetén élt egyre nehezebb sorban családjával. A kiegyezés után hazatértek és újra kezdték az életet Bonyhádon. 1870-ig újra aktívan politizált, de később is részt vett Tolna és Baranya vármegye közéletében. 1899. május 23-án halt meg Bonyhádon. Koporsójánál ott állt a Völgység népe, Bonyhád apraja-nagyja. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.