Völgységi Múzeum. Bonyhád a Budapesttől Pécsre tartó 6-os főközlekedési út mellett fekszik. A bonyhádi illetve völgységi helytörténeti kutatások a 18. századi tájleíró honismereti ismékig, Bél Mátyásig nyúlnak vissza. Bonyhádon már száz évvel ezelőtt is volt egy olyan muzeális közgyűjtemény, amely a nagyközönség rendelkezésére állt, ami azonban elsősorban az oktatást szolgálta. A felsőőri születésű Knábel Vilmos – akinek a felsőlövői tanítóképzőben Móra Ferenc volt a a tanára – 1911-ben került Bonyhádra evangélikus kántortanítónak, 1918-tól a kétnyelvű evangélikus elemi népiskolában igazgató, tanító, majd címzetes igazgató. Széleskörű közéleti aktivitása mellett Bonyhád első helytörténésze. A harmincas években Bonyhád határában ásatásokat is végzett Összegyűjtött értékes kőkorszaki-, bronz- és vas-korszakbeli anyagát a Nemzeti Múzeumnak adományozta, a terepbejárásai során gyűjtött érméket a szekszárdi és a pécsi múzeumban őrzik. A székely múzeumi kísérlet után ő kezdeményezte a Bonyhádi Tájmúzeum megalakítását. Knábel Vilmos szervezése és felvilágosító munkája eredményeként a tájmúzeumot létrehozó „gyűjtő gárda” – egy jó „baráti kör” – alakult, amely csaknem naponta gazdagította a gyűjteményt. Bonyhád társadalmának szinte minden rétege részt vett a munkában, bányászok, cipőgyári és zománcgyári munkások, iparosok, hivatalnokok, művészek, értelmiségiek. A múzeum kincsei voltak a céhek korából származó lakatos, asztalos, takács, csizmadia, cipész, fésűs és falusi gyógyborbély szakmák címerei-zászlói, illetve pecsétjei, kihalt, vagy kihalóban lévő mesterségek (kékfestő, mézeskalácsos és gyertyaöntő, takács, fegyverkovács, fazekas, pipakészítő, fafaragó) ránk maradt szerszámai, termékei, emlékei. 1987. április elsején megnyílt a Völgységi Múzeum. A megyei kutatóhelyek, a múzeum és a levéltár évszázados tevékenysége biztosította ehhez a stabil hátteret. A „Völgység története és néprajza a 18-20. században” állandó tárlatot a megyei Béri Balogh Ádám Múzeum – Vadas Ferenc igazgató úr által vezetett – szakértői csoportja rendezte be, melynek elvi alapozásában Kolta László is közreműködött. A Bonyhádi Tájmúzeum egykori tárgyai közül a kiállításba kerülők a megyei múzeum leltárába és a restaurátorok gondozásába kerültek, a kimaradók pedig megalapozták a Völgységi Múzeum tájmúzeum törzsgyűjteményét. Az épület, a Nunkovics (majd Honig) család emeletes klasszicizáló késő barokk épülete immár másodszor lett muzeális létesítmény. A városi tanács a ház lakóit elhelyezte, az épületet pedig felújíttatta. A Völgységi Múzeum 1987-ben kapta meg a Művelődésügyi Minisztériumi működési engedélyét a megyei múzeum kiállítóhelyeként.